Kultúra
Arany János, a betegségek kínozta költőóriás
OPH Kép: wikipedia.hu
2018. március 10.

„Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”- így írt Szerb Antal Arany Jánosról. Ezt a dicséretet úgy sikerült kiérdemelnie, hogy életét lelki traumák és betegségek sora kísérte végig - mutatott rá a Rádió Orienten dr. Felszeghi Sára főorvos, egyetemi docens.

Az Arany családban tíz gyermek született, a legidősebb, Sára 1792-ben, a legfiatalabb, János 1817-ben látta meg a napvilágot. A közöttük lévő nyolc gyermek azonban mind elhunyt. Ezért az idős szülők rendkívül féltették legkisebb gyermeküket, nem engedték közösségbe, nehogy valamilyen fertőzést elkapjon. Ebből az egyedüllétből fakadt komolysága, és verseit olvasva megállapítható, hogy már fiatalon rendelkezett az időskor bölcsességével. Ez a megfontoltság egész életében végig kísérte döntéseit – állapította meg Felszeghi Sára.

A szakember elmondta, Arany János a szülői védettségből szeretett volna kiszabadulni, és bár kitűnő tanuló volt, otthagyta az iskolát, elment vándorszínésznek. Amikor 19 évesen visszatért, faluja nem fogadta be, kiközösítették. Alig ért haza, meghalt édesanyja, és megvakult édesapja. A történtek miatt lelkiismeret-furdalása volt, minden versét, amit addig alkotott, elégette, és megpróbált „köznapi emberré” válni. Sokat küzdött azért, hogy befogadja a közösség, míg végül kapott egy írnoki és egy aljegyzői állást.

A bizonyítási kényszer, hogy megpróbált megfelelni a bizalomnak, egész életében jellemezte, mindig a tökéletesre törekedett

– mutatta be az Aranyt ért lelki traumákat a Rádió Orient vendége.

1945-ben egy bombatámadás során minden Arany-dokumentum megsemmisült, így a költő betegségeiről orvosi dokumentumokkal alig rendelkezünk. Amit használhatunk a témával kapcsolatban, az a levelezése, a művei, és két újságcikk, amelyeket volt orvosai írtak. 1925-ben Grósz Emil egyetemi tanár, szemészprofesszor Arany szembetegségéről írt egy cikkben, míg Schäffer Károly 1939-ben az Orvosi Hetilapban lelkivilágáról értekezik. Ezeket méltán kezelhetjük orvosi dokumentumként – mutatott rá Felszeghi.

Arany édesanyja tbc-ben halt meg, és a nyolc testvér közül négy szintén. Az iratok alapján valószínű, hogy neki is volt egy tbc-s fertőzése, de a feleségének és László fiának is, valamint lánya is abban halt meg. A tbc következményeként alakulhatott ki Aranynál egy krónikus hörghurut, annak szövődményeként pedig asztma, majd tüdőtágulat. Arany Tompának írt levelében, illetve az Elégia című versében is megörökíti betegségét. Megjegyzésként oda is írja: „Méltó okom van megénekelni, mert vénségemre örökösen fojtogat, s végre is megfojt, mint George Sandot”. Ez akkor még mint megérzés jelenik meg, de végül ebben is fog elhunyni.

Tüdőbetegsége szövődményként szívbetegség alakult ki nála, az első tünetek 1856 körül jelentkeztek, állapota egyre rosszabbodott, nehézlégzés és nagyfokú fáradékonyság gyötörte.

Amellett, hogy viselnie kellett betegsége terheit, egy rendkívül érzékeny lélek is volt. A negatív dolgok, amelyek őt érték, tovább rontottak állapotán, újabb betegségeket okoztak.

1847-ben írta Petőfinek: „Hétfőn este rosszul lettem, a rá következő éjt nyögve kínlódtam át, kedden egész nap feküdtem; kedden délután kapom leveledet s mily jólesett. Éppen elszenderedtem volt s álmomban veled csevegtem, egyszer nyílik szobám ajtaja s hozzák leveledet. Talán éppen az gyógyított meg.” Ezek a tünetek már epekövére utaltak, amely végig kísérte egész életét, és a panaszok a legkisebb diétahibára visszatértek. Szövődményeként tályog képződött, és kialakult egy sipoly, melyet bár megműtötték, nem tudták teljesen eltüntetni. Ennek volt következménye, hogy nem szívesen ment társaságba, és ez a magány meghatározta az életét. A nagykőrösi kilenc évet a sivárság időszakának élte meg, „sivatagnak” nevezi, versei nem is nagyon születtek ebben az időben. A hallgatás évei voltak ezek – ismertetett meg Arany betegségeivel a főorvos

Mindemellett kisgyermekkorában gyakran volt középfülgyulladása, s ennek következtében negyvenéves korára jobb fülére már teljesen süket volt. A másik füle is folyamatosan romlott, és a hallása mellett romlott a látása is. E két probléma élete vége felé egyre meghatározóbbá vált. A látásromlás valószínű annak volt következménye, hogy antik görögből fordított, és az apró görög betűk olvasásával megerőltette a szemét. A Bolond Istókban ezt ö maga le is írta.

Öregkorára pedig csaknem teljesen megvakult:

„Hisz egy időtől fogva nálam. Látás, kilátás oly rövid.” Szembetegsége a magyar irodalmat sok műtől fosztotta meg. Az olvasás helyett a zenéhez fordult, elővette régi gitárját, játszott, verselt, és számos dal született ebből. A Tamburás öreg úr című versében írja: „Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak),/Maga számára és lopva zenél csak.” Alkotókészsége látása elvesztésével sem szűnt meg.

Mindezek túl rendkívül sokszor volt erős fejfájása, folyamatos fej- és fülzúgásra panaszkodott, idegbajra gyanakodott – mesélt tovább az Arany Jánost sújtó betegségekről a Rádió Orient vendége.

Barátai tanácsára Pestre költözött, s ez pozitív hatással volt rá, mintha megfiatalodott volna azokban az években, újra visszatért az alkotókedve. Az írás mellett az Akadémia titkári posztját is betöltötte. Aztán Pesten is súlyos trauma érte. 1865-ben meghalt lánya. „Amit nem bír el a lélek, átteszi a testre” - idézte a keleti mondást a doktornő, rámutatva: igaz volt ez Aranyra is. Betegségei súlyosbodtak, akadémiai titkárságról is lemondott. Ezután következett a margitszigeti „áldott év”, amely alatt annyi verset, balladát írt meg, mint 25 év alatt összesen.

Utolsó éveit szünet nélküli szenvedés jellemezte.

Bár már sehová nem mozdult ki, elment a Petőfi-szobor avatójára, megfázott és tüdőgyulladásban meghalt.

Arany János a testi szenvedéseken felülemelkedve megőrizte derűjét, és mind a magyar, mind a világirodalom részére maradandót alkotott – összegezte Felszeghi Sára.

Arany János poétikája művei és betegsége tükrében
Rendhagyó irodalmi disputa PhD. dr. Felszeghi Sárával, a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
Kapcsolódó cikkek
Pokoljárás a poétikában – Szabó Lőrinc fájdalmas életútja

„Érezni lehetett a szenvedéssel, gyógyulási folyamattal járó magányt és kiszolgáltatottságot műveiben."

Most adásban
Téma: Állatbemutatók várták a gyerekeket az Ihász köz új játszó- és fitnesztere mellett – D. Kovács Róbert Antal polgármester
Ezt követő adásaink