Belföld
Szakértő: hiányoznak a konkrétumok a Sargentini-jelentésből
OPH Kép: femina.hu
2018. október 2.

Sem az alkotmánybírósággal, sem a választókerületek kialakításával kapcsolatosan megfogalmazott kritikák mögött nincs jogi érv, amely a demokratikus elvek és a jogállamiság sérülését igazolnák. A jelentés egy utolsó próbálkozás volt arra, hogy a jövő évi választások várható eredményeként bekövetkező ideológiai váltást megelőzzék – mondta a Rádió Orienten Jobbágyi Zsófia újságíró.

Judith Sargentini jelentésének célja az volt, hogy Magyarországgal szemben elindítsák a 7-es cikkelyt, amely alapján hazánkat szankcionálhatják a demokratikus elvek és a jogállamiság sérülése miatt. Ennek következményeképpen megvonhatják az adott tagállam szavazati jogát és radikálisan csökkenthetik az uniós támogatásokat, legsúlyosabb esetben pedig kizárhatják az unióból. Mint arra a szakértő rámutatott, ehhez azonban nagyon súlyosan kell sérülniük a demokratikus elveknek.

Városnézésből vádirat?

A jelentésből azonban hiányoznak a konkrétumok, hiszen nem hivatkoznak törvényekre”

– emelte ki. Példaként említette, hogy a szerző szerint az alkotmánybírák kinevezésének gyakorlata, összetétele és működési elvének meghatározása sérti a demokratikus alapelveket, azonban ezzel kapcsolatban nem kérte ki az AB elnökének véleményét sem, s egyéb konkrétumot sem tartalmaz a jelentés.

Sargentini asszony mindössze egy napot töltött el Magyarországon, s nem tárgyalt hazánk képviselőivel, kvázi városnézés alapján készítette el a vádiratot.”

A másik jelentős pontban az országgyűlés egyéni választókerületeinek kialakítását sérelmezi a jelentés, pedig azt korábban a velencei bizottság javaslatait beépítve fogadták el. Mint arra Jobbágyi Zsófia felhívta a figyelmet, az országgyűlés a törvénymódosítással alkotmányos kötelezettségének tett eleget, hiszen korábban éppen az Alkotmánybíróság fogalmazott meg bírálatot a kormánnyal szemben, hogy 1989 óta nem tették meg a választókerületek újra rajzolását, márpedig a népesség sűrűsége ennyi idő alatt oly mértékben átalakult, hogy a korábbi kerületek mentén nem indulhattak egyenlő eséllyel a jelöltek, mert nem egyenlő arányban oszlottak el a szavazatok. Mint mondta, konkrétumokat itt sem fogalmaz meg a jelentés.

Sargentini egy olyan törvénymódosítást kér számon hazánkon, amit maga az unió jóváhagyott.”

Utolsó kísérlet…

Az említettek értelmében maga a jelentés tulajdonképpen egy utolsó kísérlet volt arra nézve, hogy a 2019-es EP választásokon várható ideológiai változást megelőzzék. „A jelentés – amelyből hiányzik bármiféle konkrétum – nem titkolt célja, hogy büntessen Magyarországot, amiért nem bólintott rá a bevándorlással kapcsolatos kötelező kvótákra. Ráadásul a vita és a szavazás előtt már látszott, hogy itt egy koncepciós eljárás zajlik és nem érdekelt senkit hazánk álláspontja” – zárta szavait a szakértő.

Téma: Tények a Sargentini jelentés mögött
Vendég: Jobbágyi Zsófia újságíró
A műsort vezeti: Kecskés András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
00:26 A jelentés szakmai megalapozottsága
03:19 A politikai akció fogalma
05:00 Jogállamiság és demokrácia
06:41 Ki készíthet el ilyen jelentést?
09:57 Vádpontok
14:42 A választási rendszer kritikája
19:51 Vannak-e konkrét példák?
23:23 Kormánykritikáról van szó?
32:25 A nők jogainak sérülése
37:38 Mennyiben árthat a hazai belpolitikának a jelentés?
41:00 A más eljárási rend alkalmazása
Kapcsolódó cikkek
Szerdán tárgyalhat a kormány a Sargentini-jelentésről

Az Országgyűlés soron következő, négynapos ülésén a képviselők az első ülésnapon a kormányt interpellálják.

Gulyás: a Sargentini-jelentés „bosszúhadjárat”

A jelentés mellett a lakásáfa csökkentése, a hajléktalan-ellátás és a közigazgatási bírságok is szóba jöttek a csütörtöki Kormányinfón.

Megszavazta a Sargentini-jelentést az Európai Parlament

A képviselők 448–197 ellenében elfogadták a jelentést. 48 képviselő tartózkodott.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink