Külföld
Egységes szerzői jogi szabályozáson dolgozik az EU
OPH Kép: Reuters
2018. december 13.

Az új szabályozás szerint minden szolgáltatónak biztosítania kell a hordozhatóságot, hogy a saját tagállamában megvásárolt szolgáltatás tartalmaihoz a többi uniós országban is hozzá tudjanak férni. Tóth Andrea, a Szerzői Jogi Főosztály munkatársa az EU egységes szerzői jogi szabályozásról tájékoztatott Rádió Orienten.

Nagyjából 2012-ben fogalmazódott meg az a gondolat, hogy egy reform keretében digitális, egységes szerzői jogi szabályozást kell kialakítani az Európai Unión belül. A legfontosabb az úgynevezett

kizárólagos jogokat is harmonizáló InfoSoc-irányelv,

amely az információs társadalomban a szerzői és egyes szomszédos jogok összehangolásáról szól - mondta el Tóth Andrea. Hozzátette: az érvényben lévő már elavult ahhoz képest, hogy az utóbbi időben milyen technológiai fejlődések, változások történtek egyrészt a felhasználás, másrészt a szerzői művek alkotása terén. Az újfajta felhasználások – a digitalizáció, az internet, hogy gyakorlatilag most már bármikor határon átnyúlóan tudunk felhasználni szerzői műveket – tették szükségessé a régi szabályok felülvizsgálatát.

2015 decemberében jelent meg a hordozhatósági rendelet javaslata, amely azt biztosítja az uniós fogyasztók számára, hogy

a saját tagállamában megvásárolt szolgáltatás tartalmaihoz a többi uniós országban is hozzá tudnak férni.

Az új szabályozás szerint minden szolgáltatónak biztosítania kell ezt a hordozhatóságot – tudtuk meg Tóth Andreától.

A marakeshi szerződés a vak, gyengénlátó és egyéb olvasási nehézséggel rendelkező személyek számára tenné lehetővé a könnyebb hozzáférést a szerzői művekhez. Ez a szerződés lehetőséget biztosít ezeknek a személyeknek arra, hogy a jogosultak engedélye, illetve díjfizetés nélkül átalakítsák a szerzői műveket olyan formátumra, amely a számukra értelmezhető és hozzáférhető, például Braille-írás, akadálymentesített weboldal, hangoskönyv.

A broadcasting rendelet javaslata még tárgyalás alatt van,

a szabályozás mögötti cél, hogy a műsorszolgáltató – pl. egy sportközvetítést a tévében – a saját honlapján élőben vagy catchup szolgáltatás keretében a későbbiekben is hozzáférhetővé teheti. A különböző országok, különböző szabályokkal rendelkeznek, nincs tökéletes harmonizáció az uniós piacon, ezért a közvetítések engedélyezésre is különböző szabályok vonatkozhatnak. Például ha egy sportközvetítés elérhető 15 tagállamban, akkor ezekben a tagállamokban külön engedélyt kell kérni külön feltételekkel. Ha azonban úgy tekintjük, hogy csak egy tagállamban történik a sugárzás, akkor az abban az egy tagállamban megkért engedéllyel a többi a tagállamban is elérhetővé lehetne tenni az adott műsorokat. Ez gyakorlatilag egy hozzáférést elősegítő szabály, amely azt is

lehetővé tenné, hogy egy külföldön élő magyar állampolgár hozzáférhessen magyar tartalmakhoz is, amelyekhez egyébként nem tudna.

A digitális egységes piac szerzői jogáról szóló irányelvjavaslat – DSM-irányelv – három nagy témát érint. Egyrészt a kivételeket – amelyekre nem kell engedélyt kérni a szerzőtől vagy egyéb jogosulttól, illetve nem kell díjat fizetni értük – és a korlátozásokat szeretné magasabb szinten harmonizálni, a határon átnyúló digitális felhasználásokhoz igazítani, hogy minél egyszerűbb legyen a digitális tartalmak megosztása, elérése.

A másik fontos terület a szerzői jogi piac megfelelő működésére vonatkozó rendelkezés, amely szomszédos jogot biztosít a sajtókiadóknak, például külön jogot szerezhetnek arra, hogy az ő kiadványaikban megjelent tartalmat hogyan indexálhat egy híraggregátor. A harmadik az internetes platformok felelősségéről szól. Platformok alatt az olyan oldalakat kell elképzelni, mint a közösségi média, videómegosztók, YouTube, Instagram, vagyis minden olyan oldal, ahol nagyszámban kezelnek és tesznek elérhetővé szerzői műveket. Az lenne a cél, hogy minél kevesebb legyen a jogszerűtlen felhasználás, az illegális megosztás, illetve minél több bevételhez jussanak a jogosult szerzők, előadók. Ezen platformok és jogosultak közötti együttműködést szeretné előmozdítani ez a javaslat – zárta a beszélgetést Tóth Andrea

Téma: Védjegyjogi és szerzői jogi reformok
Vendégek: dr. Tóth Andrea munkatárs, Szerzői Jogi Főosztály és dr. Pál Roberta osztályvezető, Iparjogvédelmi Jogi Osztály
A műsort vezeti: Vannai Dorottya
Kapcsolódó cikkek
Januártól új típusú védjegyeket igényelhetünk

A védjegyek oltalma tíz évre szól, és korlátlan számban megújítható egy kérelembenyújtás és díjfizetés után.

Tananyag lehetne a hamisítás elleni küzdelem

A kereslet alakítja ki a kínálatot, ezért a prevenció kérdése a mai fiatalok életében e területen is megkerülhetetlen.

Zsigó Róbert: nemzeti minősítés garantálja majd az élelmiszerbiztonságot

Az élelmiszerek nemzeti minősítési rendszerének megalkotásán dolgozik az Agrárminisztérium - közölte az államtitkár.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink