Gazdaság
Többet kerestünk, de el is költöttük idén
M1 Kép: OPH
2018. december 30.

A foglalkoztatottság növekedett, a munkaerőpiac szűkült Magyarországon 2018-ban. Ez pedig azzal járt, hogy tovább nőttek a bérek. Röviden így lehetne összefoglalni a 2018-as évet a munkaügyi folyamatok oldaláról – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

A bruttó átlagkereset ősszel átlépte a 322 ezer forintot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint. 2010-hez képest hétszázezer fővel többen dolgoztak 2018 harmadik negyedévében Magyarországon. 2017 hasonló időszakához képest pedig újabb 57 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A KSH adataiból az is kiderült, hogy tovább csökkent a másodlagos munkaerőpiacon dolgozók száma. Összesen 133 ezren dolgoztak közmunkásként a vizsgált időszakban, ami 54 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbi helyzethez képest.

Csökkent az álláskeresők száma

Az álláskeresők átlagos létszáma az egy évvel korábbi szinthez képest 173 ezerre apadt, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra csökkent – közölte Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Mint mondta, egyre többen jelentek meg az elsődleges munkaerőpiacon, és ezen belül egyre többen a magánszektorban. Németh szerint ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatottak száma elkezdett csökkenni, közülük sokan a magánszektorban találtak helyet.

Hozzátette: a magyar kormány elindított egy programot, melynek köszönhetően elkezdték csökkenteni az állami szférában dolgozók létszámát.

Sok a betöltetlen álláshely

Az elemző szerint a munkaerőpiac nagy kihívása, hogy jelenleg 100 ezer a betöltetlen álláshely, vagyis ennyi szakképzett dolgozót tudnának felvenni a magyar cégek. Németh Dávid úgy véli, a megoldás a gyártási folyamatok modernizálása lenne. Emellett még több közfoglalkoztatottat kellene átvezetni az elsődleges munkaerőpiacra.

Forrás: Pixabay

Az elemző úgy fogalmazott: így csökkenhet az állami kiadás, hiszen kevesebbet kell a közfoglalkoztatottakra fordítani, másrészt pedig javul a kilátásuk a közfoglalkoztatottaknak, ugyanis ha átkerülnek a magánszektorba, vagy más állami területre, akkor előrelépési lehetőségük lehet és magasabb jövedelemre is lehetőségük lesz.

Hozzátette: ez már utána pozitívumként meg is jelenik, hiszen adóbevételként az államnak ez többletbevételt jelent.

A keresetek is növekedtek

A foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan nőttek a bruttó átlagkeresetek is. A KSH statisztikái szerint 2018 szeptemberében a vállalkozásoknál 11 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagfizetés, mint egy évvel korábban. A növekedésre a Pénzügyminisztérium elemzése szerint négy tényező volt hatással.

Ezek a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a keresetek rendezése, amely egyrészt a költségvetési szféra egyes területeit, másrészt az egyes állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintették. Virovácz Péter szerint az adatok azt mutatják, hogy 2018-ban a bérnövekedés dinamikája magas volt.

Az ING Bank Zrt. elemzője elmondta, abból fakadóan, hogy folyamatosan javul a munkaerőpiac helyzete, nő a bérkiáramlás. Kifejtette: egyre többen dolgoznak, egyre többet keresnek, és ebből egyre többet költünk, nemcsak importált termékekre, hanem szolgáltatásokra is. Ez lecsapódik a szolgáltatószektoron, ezért láthatjuk azt, hogy ez az ágazat teljesít a legjobban jelen pillanatban. A GDP-növekedés valamivel kevesebb, mint felét ez a szektor tette ki – magyarázta Virovácz.

A béremelkedés hatását csökkentheti a pénzromlás

A bérek legjobban a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben nőttek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén például 16,7 százalékos volt a béremelkedés üteme. Elemzőnk szerint a béremelkedés hatását ugyanakkor csökkentheti az infláció, azaz a pénzromlás.

A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy a gyermeket nevelő munkavállalók keresetének a reálértéke az átlagosnál is jobban emelkedett, mégpedig az adókedvezmények emelkedése miatt. A Pénzügyminisztérium számítása szerint a kétgyermekes szülők reálbére közel 46 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 65 százalékkal nőtt a 2010 és 2017 közötti időszakban.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink