Közigazgatás
Nyugat-balkáni éghajlatvédelmi társaság alakul
ITM Kép: Pixabay
2019. január 3.

A kormány döntése alapján, a Párizsi Megállapodás végrehajtásának elősegítése céljából Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jön létre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) által közösen életre keltett társaságon keresztül hat országban (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia) valósulhatnak meg klímavédelmi tevékenységek.

A kezdeményezésnek köszönhetően Magyarország vezető szerepet játszhat a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi célkitűzéseihez köthető projektek fejlesztésében, magyar vállalkozások klímafinanszírozási pályázati lehetőségekhez férhetnek hozzá a térségben. A finanszírozásához szükséges, éves szinten várhatóan több százmillió forintos keretösszeget a kvótabevételek terhére biztosítja majd a minisztérium.

Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: „A magyar kormány és a Globális Zöld Növekedési Intézet az elkülönített alappal a nyugat-balkáni régió zöld átalakulását kívánja elősegíteni. A Központ felállítása Magyarország elköteleződését bizonyítja a Párizsi Megállapodás iránt. A projekt célzott tevékenységeken keresztül támogatja a kibocsátás-csökkentési intézkedéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a térségben.”

Ban Ki Mun, a GGGI elnöke, korábbi ENSZ-főtitkár is elismerően szólt a kezdeményezésről: „Nagy örömömre szolgál, hogy a GGGI egy olyan eszköz kialakítását támogatta, amely segíti a régió Párizsi Megállapodás égisze alatt tett vállalásainak megvalósítását. A magyar kezdeményezés kritikus szerepét játszik a zöld infrastruktúra-beruházások támogatásában. A GGGI becslése szerint az Alap első fázisában minden projekt-előkészítésre fordított 100 ezer dollár közel 10 millió dollárt mozgósíthat az infrastrukturális beruházásokban.”

A központ már 2019-től támogathat projekt-előkészítést és kapacitásépítést a régióban, finanszírozási támogatáson keresztül, a vízgazdálkodás, az erdészet és a fenntartható energiahasználat területén. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen várhatóan 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink