Külföld
Miért ennyire fontos az ír záradék?
OPH Kép: REUTERS/Cathal McNaughton
2019. február 6.

Januárban egy újabb, nehezen értelmezhető lépést tett Nagy-Britannia a brexit felé vezető úton. A londoni alsóház arra hatalmazta fel a kormányt, hogy kérje az EU-tól a tavalyi megállapodás újbóli megnyitását. Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a Rádió Orienten rámutatott: a legnagyobb problémát az Észak-Írország és Írország közötti határ kérdése jelenti, amelyre eddig nem született megnyugtató válasz.

Theresa May januárban a Parlament elé vitte a B tervet, amelyet újként próbált előadni, holott az tartalmi elemeiben nem különbözik az eddigiektől. Szimbolikus módosításokat tartalmaz csupán, mint például azt, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok számára – akik maradni szeretnének – a regisztrációs folyamat a tervezett 65 font helyett ingyenes lehet. Ezenkívül felerősítette egy kicsit az ír záradék felülvizsgálata iránti igényt, és az ír határ kérdésében szeretne kompromisszumot elérni. Az ír záradékról szóló indítvány megerősítette Theresa Maynek azt az irányvonalát, hogy

újra kell nyitni a szerződést, különösen azt a részt, amely az ír záradékot nem rendezte megnyugtatóan

a brit kormány és parlamenti többség szempontjából. Uniós vezetők – Donald Tusk vagy az uniós tagállamok vezetői – jelezték, hogy nincs mit újranyitni, amíg nincsenek konstruktív alternatívák. Az Uniót úgy lehetett volna meggyőzni, ha letesznek egy alternatív megoldást az asztalra, amely nem elvesz a már megtárgyalt szerződésből, hanem bővíti az együttműködést.

Egy olyan irányú módosítás még elképzelhető – amilyet Jeremy Corbyn, a Munkáspárt, a brit ellenzék vezetője szorgalmaz –, hogy Nagy-Britannia maradjon benne a vámunióban, legyen jelentős mértékben integrált a Közös Piacban, de ezt Theresa May nem akarja – mondta el Szabó Barnabás.

Ha lejár a kilépést követő átmeneti időszak – 2020 végére –, meg kell oldani az Észak-Írország és Írország közötti határ kérdését úgy, hogy ne legyen szükség fizikai határra. Az ígéretek szerint Nagy-Britanna vállalja egy alternatív megoldás keretében – abban az esetben is, ha megszakadnak a szoros gazdasági kapcsolatok az EU-val –, hogy nem állítja vissza a határellenőrzést. Egy uniós külső határt terveznek, ahol az áruk, azok eredetének, minőségének ellenőrzése történne az uniós piacra kerülés szempontjainak megfelelően.

Jelenleg azonban nincs olyan technológia, amely ilyen nagy volumenű árukereskedelemnél lehetővé tenné például, hogy a konténereket szállító kamionok megállítása nélkül, illetve fizikai kontroll nélkül lehessen azonosítani a termékeket.

A ’90-es évek előtt elég erősen el volt választva az írországi rész az északír résztől – kerítés, szögesdrót, határőrbódé, sorompó –, és az ír egyesítést támogató csoportoknak kedvelt célpontja volt ezek megkárosítása, megsemmisítése. A ’98-as nagypénteki egyezményig elég sok emberáldozattal jártak ezek az akciók az IRA és a brit hadsereg között.

Szimbolikus jelentése is lenne a fizikai határ visszaállításának, ami irritálná a lakosságot.

- mutatott rá a szakértő. A személyforgalom ellenőrzése egyszerűbben megoldható modern technológia – kamera, biometrikus azonosítás – alkalmazásával, mint az áruk vizsgálata. A határ visszaállítása a nagypénteki egyezménynek a megsértése lenne, hiszen az egyezmény része, hogy ne legyen semmi, ami elválasztja Észak-Írországot Írországtól fizikai módon. Ugyanakkor az egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy adott esetben – ha az északír lakosság kellő többsége úgy látja –

dönthessenek úgy egy népszavazáson, hogy inkább Írországhoz kívánnak csatlakozni.

Napjainkra a katolikus–protestáns, illetve brit–ír ellentétek elcsitultak, hiszen nem volt határ, mindenki látogathatta a rokonait, barátait, kereskedhetett. Ha ez megszűnik, és Nagy-Britannia olyan feltételrendszerben hagyja el az Uniót, amelyik a brit gazdaságot és ezzel együtt az északír gazdaságot is érzékenyen érinti, akkor még az akár EU-pártiak is elgondolkodhatnak, hogy nem lenne-e jobb egy uniós tagországhoz, Írországhoz csatlakozni. Természetesen ez nem egy máról holnapra megvalósítható folyamat lenne – vázolta fel a lehetőségeket a Rádió Orient vendége.

Theresa May mindenképpen meg fogja próbálni február végéig felmutatni az újratárgyalási kísérletek eredményeit, a jelenlegi uniós álláspont szerint azonban nem lesznek eredmények. A Parlament megpróbálkozhat azzal, hogy különböző módosító indítványok formájában átveszi a kezdeményezést a kabinettől, és módosít a Theresa May által megfogalmazottakon. Semmi nincs kizárva, újra visszakerülhetnek oda, hogy önálló indítványként benyújtják, hogy legyen új népszavazás, vonják vissza a kilépési kérelmet.

A legnagyobb probléma, hogy erről február végén dönthetnek, március végén pedig már ki kellene lépniük az Unióból

– ha mindkét fél egyetértésével nem születik más döntés –, és egy népszavazást egy hónap alatt nem lehet lebonyolítani. Nem tudni, hogy az EU meggyőzhető lenne-e egy esetleges határidő-hosszabbításról, hogy kiderüljön, mit hozna egy új népszavazás – zárta a beszélgetést Szabó Barnabás.

Téma: Brexit - újabb lehetetlen küldetés
Vendég: Szabó Barnabás kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
A műsort vezeti: Adorján András
01:03 Mi történt a bizalmi szavazás óta?
03:58 Van-e az ír záradéknak alternatívája?
12:48 Milyen volt korábban az ír - északír határ?
19:24 Észak-Írország helyzete, múltja
27:27 Mit tehet ezek után Theresa May?
Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink