Közigazgatás
Kísérleti program 77 ezer ember munkába állítására a keleti országrészben
OPH Kép: pixabay.com
2019. május 4.

A 700 ezer potenciális munkavállaló nagy része külföldön dolgozik, jelentős számban közfoglalkoztatott, és vannak közöttük munkanélküliek is. A magyar cégek a rendszerváltás óta eddig nem találkoztak olyan munkaerő-piaci helyzettel, hogy nekik kelljen munkaerőt keresniük.Mindezt Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta az OPH-csoport által szervezett foglalkozáspolitikai konferencián.

Marczinkó Zoltán István előadásában azt boncolgatta, mennyire komoly a mai munkaerő-piaci helyzet, és milyen kormányzati, illetve vállalati megoldási lehetőségek teremthetők a kialakult helyzet megnyugtató megoldására. Többek között beszámolt az ősszel indított kísérleti programról is, amelyben foglalkoztatási szolgálatok segítik a munkaközvetítést.

A helyettes államtitkár kiemelte, a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Gyorsítja a versenyszférába való visszatérést, hogy egy közfoglalkoztatottat alkalmazó cég támogatást kap. Folytatódik a Munkahelyvédelmi Akció átalakítása, valamint a bérfelzárkóztatás gyorsítása. Megindult a szakképzési rendszer reformja is. A nyugdíjasok pedig kedvező feltételekkel foglalkoztathatók vissza: szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni, kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli az alkalmazásukat.

A területi egyenlőtlenséget két eszközzel enyhítenék.

Egyrészt a lakhatási támogatással, amely másfél éves időszakra nyújt segítséget annak, aki a lakhelyétől távolabb vállal munkát. Erre hatmilliárd forintot fizettek ki az elmúlt öt évben, és 9000 fő élt vele.

A mobilitást elősegítő másik eszköz a munkásszállások építésének támogatása. Erre önkormányzatok és önkormányzati többségi tulajdonában lévő vállalatok pályázhatnak. Ezek különböző cégekkel szerződve lakhatást biztosíthatnak a dolgozóknak. De azt sem akarja a kormány, hogy a jelenleg gyengébb munkaerő-piaci pozíciójú régiók, megyék elnéptelenedjenek. Épp ezért a távlati célok között az is szerepel, hogy az ország bármelyik részéből legfeljebb 30 perces autózással elérhető legyen valamilyen autópálya vagy gyorsforgalmi út. „Ahová elmegy az autópálya, ott előbb-utóbb megindul a gazdaság – tette hozzá.

Alapvetően ma már nem a cég választja ki, hogy a sok jelentkező közül kivel szeretne dolgozni, hanem fordítva: az alkalmazott választja ki a céget. Amikor egy vállalat munkatársakat keres, akkor tulajdonképpen értékesítési folyamatot kell végeznie: meg kell hirdetnie az állást, versenyképes csomaggal kell felkeltenie a figyelmet, végül gondoskodnia kell a megszerzett munkaerő megtartásáról is.

A minisztérium ennek érdekében ősszel elindított egy kísérleti programot.

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben kezdték, Borsodban folytatták, és rövidesen Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék is bekapcsolódnak. Az a cél, hogy 77 ezer ember megtalálja a munkahelyét, és ebből 50 ezer tartósan ott is maradjon. Itt a legnagyobb feladat a vállalatokkal való együttműködés minőségének javítása, ezért minden megyében dedikáltan lesznek ilyen feladatokat végző szakemberek.

Az eddigi tapasztalatok nagyon jók, Hajdúban és Szabolcsban például több ezres nagyságú munkaerőcsapatot sikerült biztosítani. A foglalkoztatási szolgálatok ebben a programban egyfajta előszűrést végeznek, a munkahelyekre már egy előszűrt csapatot tudnak küldeni. Tagjai már tisztában vannak azzal, hogy mennyi pénzt fognak keresni, milyen munkarendben kell dolgozniuk, mi lesz a feladatuk. „Szándékaink szerint tehát a munkavállalóval való első találkozás feladatát ez a foglalkoztatási szolgálat venné át” – ismertette a részleteket a helyettes államtitkár.

Téma: A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései
Előadó: Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkár, Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, Pénzügyminisztérium
Szerkesztő-riporter: Adorján András
Kapcsolódó cikkek
Szakértő: megnőtt az adatkezelő döntési szabadsága, de a felelőssége is

Most már a GDPR-t kell elővennünk, ha valamilyen kérdésre választ keresünk - mondta az adatvédelmi szakember.

Péterfalvi: az adatkezelők még nem elég felkészültek

A digitalizáció és a globalizáció hozta új kihívások miatt különösen nagy szerepe van az adatvédelemnek ‒ mondta a NAIH elnöke.

Péterfalvi: a GDPR a digitalizációra és a globalizációra próbál választ adni

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelet kihívásairól, bevezetésének tapasztalatairól beszélt Péterfalvi Attila.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink