Gazdaság
Marad a lakásárak dinamikus növekedése?
hirado.hu/Kossuth Rádió Kép: Pixabay
2019. május 14.

Az egész tavalyi évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal. Ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentésében.

Mióta Magyarországon 2013 óta pénzügyi egyensúly és gazdasági növekedés van egyidejűleg, továbbá folyamatosan növekednek a reálbérek és elindult a sikeres család- és otthonteremtési támogatási rendszer, elmondható, hogy növekedik a fizetőképes kereslet – mondta el Lentner Csaba közgazdász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Szerinte egy jól működő piacgazdaság velejárója, hogy a lakások árai is emelkednek. Ezek az emelkedések ugyanis visszaigazolják, hogy a magyar gazdaság jól teljesít. Kockázatok egyelőre inkább a jövőre nézve állnak fent, ha ez a dinamikus laksár a következő években is folyamatosan növekedni fog – fogalmazott.

A piacgazdaságnak azonban még megvan az az általános jellemzője, hogy a keresleti és a kínálati viszonyok egy idő után kiegyenlítik egymást. A fizetőképes kereslet birtokában pedig megfigyelhető, hogy az újabb lakások és ingatlanok megszerzésére a lakosság nem törekszik jelentős mértékben. Úgy véli, a piacgazdaság logikája egyfajta önkielégítési folyamatot is jelent a hosszabb időtáv perspektíváját tekintve.

A túlértékeltség nincs kritikus szinten

Magyarország tekintetében a szóban forgó túlértékeltség még nem érte el a kritikus szintet – jelentette ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondta, a magyarok 85 százaléka már rendelkezik ingatlannal, aki pedig nem, az előbb-utóbb szeretne saját lakást vásárolni.

Az elmúlt 4–5 évben folyamatosan emelkedtek a lakásárak, amely főleg a fővárosra és a nagyvárosokra jellemző. Ez éves szinten 15–20 százalékos drágulást jelent. A községekben ennek szinte a nyomát sem lehet érzékelni. Úgy véli, kockázatokkal a gazdaság jól teljesítése miatt egyelőre nem kell számolni, ugyanis a lakásárak általában tükrözik a növekvő béreket és a növekvő gazdaságot.

Megjegyezte, fordulat csak ellenkező esetben következne be. Ha csökkennének a bérek és nőne a munkanélküliség, az biztosan kihatna a lakásárakra is. De egyelőre ilyen esettel nem kell számolni, a lakásárak maximum stagnálni fognak, de csökkenni nem – tette hozzá.

Egy lakás mindig befektetés

Lentner Csaba arról is beszélt, hogy a fizetőképes keresletnek van egy másik oldala is a beruházások vonatkozásában. Amíg a hazai és nemzetközi pénzügyi piacokon a kamatok minimálisak, addig a lakások és ingatlanok egyfajta menedékértékkel fognak rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy az emberek a szabad pénzforrásaikat úgy tudják leginkább biztonságban tudni, ha ingatlanba fektetnek – hangsúlyozta.

A piaci szereplők szerint a kínálati oldal igényeinek kielégítésében az intézményi bérlakás szektor kialakítása jelenthet megoldást. Az új lakások építésében a 2020-tól várható visszaesés a testület tagjai szerint az 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható.

Új-lakás építési szint meghatározása

A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) a helyzet kezelése érdekében egy, a gazdasági növekedést támogató, fenntartható új-lakás építési szint meghatározását tartja szükségesnek és szerintük ehhez kell majd igazítani a szabályozást is, így például az áfát. A lakásépítések egészséges szintre való emelkedése a lakásállomány régiós összehasonlításban is alacsony megújulása, és az építőipar érdemi konjunkturális hatása miatt is fontos az MNB lakáspiaci elemzése szerint.

Most adásban
Téma: A kormányzati igazgatásról szóló törvény a gyakorlatban – Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ezt követő adásaink