Közigazgatás
Latorcai: paradigmaváltás-szintű változás történt a közigazgatásban
OPH Kép: OPH
2019. május 19.

Minőségi változást hoz a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a Kit. a közigazgatás egészében, és miniszteriális szinten is – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára az OrientPress Hírügynökség Think tank konferenciáján. Latorcai Csaba elmondta, idén március 1-jétől jelentős változás történt a kormányzati jogviszony alapjaiban, de a jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új szabályzásnak.

Latorcai Csaba elmondta, számos kérdésben olyan paradigmaváltásszerű változás történt, ami már lehetőséget biztosít arra, hogy „a valós teljesítményt honoráljuk és a valós teljesítményt tükrözzük vissza mind az értékelésben, mind pedig a motivációs rendszerben”. A változás egyes elemei már érzékelhetők, így az anyagi ösztönzés, sok eredményt pedig a következő hónapban lehet majd érzékelni. Egy vezető számára elsődleges szempont és elsődleges érték a magasabb szintű teljesítmény, minőségibb, mennyiségibb munkavégzés - közölte az államtitkár.

A Kit. a gyakorlatban

A Kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) gyakorlatba ültetése kapcsán Latorcai Csaba felidézte: idén március 1-jétől a Kit. szabályozza a kormányzati jogviszony tartalmát. Jelentős változás történt, egyrészt a jogviszony alapjaiban, de jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új Kit-nek. A jogviszony létesítése, az éves alapszabadság mértékének változása, az előmeneteli és illetményrendszert is alapjaiban módosította a törvény, de a jogviszony megszüntetése is több új jogcímmel bővült.

Számos kihívás érintette a minisztériumot – és a közigazgatási szerveket -, de az Emmi, különösen a funkcionális területek munkatársai számára nagy kihívás volt egyrészt magának a törvénynek a megismerése, másrészt pedig a törvényben foglalt rendkívül szoros határidők betartása. Példaként említette, hogy el kellett készíteni a beosztási okiratokat, időben át kellett adni az új szabadságnyilvántartó lapokat az érintetteknek, határidőben ki kellett fizetni a 2018-ban ki nem adott szabadságok megváltását.

Ez önmagában is rendkívül nagy volumenű feladat az első hónapokra egy gyakorlatilag majd 2000 fős intézménynél

– mutatott rá.

A kormányzati létszámgazdálkodás mint új szükséges fogalom és ahhoz rendelt további új fogalmakat kellett megérteni - részletezte. A jogalkalmazó a jogszabály hatályba lépésével az igazgatási szerv alap létszámát és a központosított álláshelyállományába tartozó álláshelyeket meghatározta. Az első másfél hónapban azt tisztázták, hogy melyek azok az álláshelyek, amelyek az új törvény alapján az alaplétszámba tartoznak, és melyek azok, amelyek potenciálisan a központosított álláshely részévé válnak. Ezt követően kerülhetett sor a javaslatok felterjesztésére a Kormányirodának, ami után egy új típusú – a 4000-es - kormányhatározatban végül meghatározásra kerültek a minisztérium és a hozzá tartozó különböző intézmények és hivatalok alaplétszáma, valamint a hozzájuk tartozott központosított álláshelyek is.

Az első feladat az állományban lévő munkatársak létszámának racionalizálása volt. A létszámcsökkentéssel jelenleg csak az első cél valósult meg – emelte ki -, azaz „a nemzetet szakmailag magasabb színvonalon kiszolgáló kormánytisztviselői személyi állomány megtartása és a hatékonyabb kormányzati szervezetrendszer kialakítása, ugyanakkor a másodlagos cél még előttünk áll: egy nagy volumenű deregulációs folyamat.” Számos jogszociológus és jogfilozófus - kutatásokra alapozva - egyértelműen vallja, és a kormány is elfogadja ezt az álláspontot, hogy

jelen pillanatban Magyarország rendkívül túlszabályozott.

A bürokráciacsökkentés elsődleges célja nem önmagában a létszámcsökkentés, az csupán egy eszköz a kevesebb jogszabály és a dereguláció érdekében – hangsúlyozta. Az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeiről szóló 4003/2019-es kormányhatározat az Emmi számára 1931 álláshelyet határoz meg, ebből 1746 az alaplétszám, 185 pedig a központosított álláshely, s ezt a létszámot a Kit. alapján újra be kellett sorolni.

Emlékeztetett: a kormányzati igazgatás tisztségviselői politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban vagy kormányzati jogviszonyban állhatnak. Politikai szolgálati jogviszonyban áll a politikai felsővezető, tehát a miniszter és az államtitkár, valamint a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök. Ezt a kérdést kellett először tisztázni, hiszen az volt a tapasztalat, hogy a minisztériumokban sok helyen ez az elmúlt években keveredtek az egyes funkciók. „Szerettük volna letisztázni, hogy kik azok, akik politikai munkát végeznek, és azok egyértelműen politikai szolgálati jogviszonyban álljanak, és mindenki más álljon kormányzati szolgálati jogviszony. Ez markánsan érintette a miniszteri kabinetet átalakítási szinten, illetve az államtitkári kabineteket.

Az államtitkári kabinetek megszűntek, és a helyüket államtitkári titkárságok vették át,

március elsejétől pedig a bérgazdálkodásról áttértek a létszámgazdálkodásra – tette hozzá.

Az államtitkár beszélt a szervezet előtt álló több kihívásról is. Mint mondta, az Emmi számára és különösen a funkcionális területek számára nagyobb kihívást jelentett a szabadságok megváltása. Nagyobb horderejű kérdés, és még folyamatban van, az összeférhetetlenség kérdése, hiszen változtak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok is. A munkaidőre vonatkozóan is számos új szabály került megalkotására. Szintén paradigmaváltással felérő változás, hogy megszűnt a munkakör - és ennélfogva munkaköri leírás fogalma -, az álláshely betöltéséhez szükséges, az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározására a minisztériumnak szabályzatot kell készíteni, ami az Emmiben hamarosan befejeződik. Az államtitkár kiemelten fontosnak nevezte a munkatársak tájékoztatását, a Kit.-tel kapcsolatos valamennyi változás ismertetését, beleértve a releváns híreket, a jogszabályi kötelezettségeket, jogosultságokat.

Mint arra Latorcai Csaba felhívta a figyelmet, „jól lehet a feladatok nagyobb részét elvégeztük, ugyanakkor még csak most jelentek meg egyes végrehajtási rendeletek, sőt még további végrehajtási rendeletek megjelenése várható - legyenek azok miniszteri vagy kormányrendeletek -, melyek nyilvánvalóan hatni fognak a szervezet egészére”, s ezek alkalmazására ugyanúgy fel kell készülni.



-