Külföld
Bajkai: az EU reformra szorul a kisebbségek jogvédelme szempontjából
OPH Kép: OPH
2019. május 22.

Ha készülne egy tanulmány arról, hogy a külhonban élő magyarság az elmúlt száz évben milyen veszteségeket szenvedett emberi jogi vonatkozásokban, akkor az egy könyvtárat is betöltene, és rendkívül szomorú képet festene azokról az országokról, amelyek a magyarságot üldözték, és még ma is üldözik – fogalmazott a Rádió Orienten Bajkai István országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának alelnöke szerint az EU jelentős reformra szorul abban a tekintetben, hogy miként viszonyul őshonos kisebbségeihez.

Ma Európában a magyarság külhonban élő tagjai a leginkább üldözöttek. Ők azok, akik a legsúlyosabb jogsértéseket élik meg nap mint nap. Nem szabad engedni, hogy uniós vezetők, a különböző emberjogi szervezetek erről hallgassanak ‒ mutatott rá Bajkai István. Azok az emberjogi egyezmények, amelyek a külhonban élő nemzetiségeket hivatottak védeni, nem hatékonyak, sőt megállapítható, hogy a magyarság esetében egyáltalán nem is működnek ‒ jelentette ki a kormánypárti honatya, hozzátéve:

az emberi jogok kérdését függetleníteni kellene a politikai megfontolásoktól.

A külhonban élő magyarság sérelmeit ugyanis politikai okokból egyszerűen nem veszik tudomásul, nem fogadják el. Nem tárgyalják, hogy a magyarságot Erdélyben üldözik és hogy nem biztosítják számukra az alapvető szabadságjogokat. Még súlyosabb a helyzet Kárpátalján, ahol a magyarság az élet-halál harcát vívja, a nemrég aláírt nyelvtörvény a magyarság tagjait mindennapi létükben veszélyezteti.

Bajkai utalt rá, hogy az Európai Unió emberi jogi szervezetei a Romániában koholt vádak alapján bebörtönzött két székelyföldi fiatalember – Beke István és Szőcs Zoltán – érdekében sem tettek lépéseket. Azok a bizonyítékok, amelyek alapján elítélték őket – szilveszterre vásárolt petárdák, Vass Albert-kötet, magyar zászló, egy hangfelvételt arról, hogyan bánik Románia a nemzetiségekkel, különösen a magyarokkal –, az ötvenes éveket idézik, akkor volt szokás mondvacsinált indokok alapján elítélni embereket ‒ fogalmazott a Rádió Orient vendége. Emlékeztetett: a román Legfelsőbb Bíróság és Klaus Johannis államelnök is negatívan bírálta el kérelmüket. Időközben a román Parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint a Románia államrendjének megdöntésére irányuló kísérlet bűncselekménytípust hatályon kívül helyezték, ez alapján a fiatalok ügyvédei kezdeményezték a szabadon bocsátásukat, hiszen már nincs olyan bűncselekmény, amely alapján a büntetésüket töltik. Első fokon mindkettejüknek kérelmét elutasították, arra lehet következtetni, hogy alapvetően eljárásjogi kérdésekre szorítkozott az indoklásban a bíróság. A román politika azt akarta elérni a bíróságon keresztül, hogy

megfélemlítse a magyarokat, a két fiatallal az egész külhoni magyarságot a vádlottak padjára ültették.

Az Európa Tanács hiányosságait mutatja, hogy ilyen ügyekben nem tesz semmit – hívta fel a figyelmet a képviselő.

Kitért az ukrajnai helyzetre is, mint fogalmazott: ott sem jobb a helyzet, a magyarság nem elfogadott, nem támogatott nemzetiség, pedig a Magyar Állam és nagyon sok magánszemély is rendkívül komoly segítséget nyújt az ottani kórházaknak, a gyermek- és anyaintézményeknek. Ukrajna nemcsak a nemzetiségeket nem védi meg, de az intézményeit is hagyja működésképtelenné válni. Van olyan kórház, ahol már nem nyújtanak orvosi szolgáltatást, mert nincs miből.

Hogy lehet az, hogy az EU hagyja, hogy a társulási megállapodás ellenére Ukrajna nem igazítja az emberi jogokat az európai normákhoz?

Miért hagyják, hogy magyar fiatalokat vigyenek az ukrán–orosz háborúba, hogy nem használhatják szabadon anyanyelvüket. Nem nyilvánítanak véleményt abban sem, hogy a magyarokat elüldözik munkahelyekről és földjeikről – tette fel a kérdést Bajkai.

Kiemelte: Európában nagyon sok nemzet tagjai élnek az anyaország szempontjából külhonban, ezért prioritásnak, alapvető kérdésnek kellene tekinteni a nemzetiségi ügyeket. Minden elv, szép szó annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Meg kell nézni, hogy az egyes nemzetiségek jogai hogyan érvényesülnek Európában. Ehhez az EU-nak szüksége lenne hatékony szankciórendszerre, monitoring-rendszerre, kisebbségi jogok szószólójára, aki hivatalból vizsgálná a jogsértéseket, az egyéni és az állami ügyeket egyaránt.

Amíg nincs szankciórendszer, amíg nincs az ügynek felelőse, addig egyes államok a nemzetiségeket olyan beolvasztandó csoportoknak tekintik, amelyek csak megbontják a nagy nemzet egységét,

járulékos gondokat okoznak, tehernek számítanak. Nem lenne szabad olyan EU-s tagállamnak lennie, amely a saját nemzetiségeit ellenfélnek, ellenségnek és nem egyenrangú társnak tekinti – hangsúlyozta a honatya.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy kisebbségi kérdésekben kettős mérce uralkodik az Emberi Jogok Európai Bíróságán és általában a brüsszeli hatóságoknál is. Amíg egy szervezet politikai alapon hoz döntéseket, helyez hangsúlyt bizonyos kérdésekre, addig nem lehet beszélni független bíráskodásról ‒ állapította meg Bajkai István országgyűlési képviselő.

Téma: Határainkon túli jogvédelem
Vendég: Bajkai István országgyűlési képviselő
A műsort vezeti: dr. Lomnici Zoltán
03:40 Az EU reformra szorul a kisebbségek jogvédelme szempontjából
13:40 Hatékony monitoringrendszerre és szankciórendszerre van szükség
31:37 A koholt vádak alapján bebörtönzött székelyföldi fiatalemberek
42:30  Ukrajna nem igazítja az emberi jogokat az európai normákhoz
Kapcsolódó cikkek
A Hősök terén nyitották meg a II. Rákóczi Ferenc-emlékévet

I. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én tartották a Rákóczi-emlékév nyitó rendezvényét a fejedelem szobránál.

Összefogásra szólít a Rákóczi-emlékév

Az a felemelő a Rákóczi-szabadságharcban, hogy a nemzet egészét egyesíteni tudta - mutatott rá Gaal Gergely.

Bajkai: a jótékonysági akciók példamutatások mások számára is

Erkölcsi, jogi és politikai kötelezettségünk, hogy kiálljunk honfitársunk mellett - mondta az Országgyűlés Törvényhozási Bizottságának alelnöke.

Most adásban
Téma: A Herman Ottó Intézet munkájának bemutatása – Béres András ügyvezető, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Ezt követő adásaink