Kultúra
Mellszobrot állítottak József Attila emlékére egykori lakhelyénél
OPH Kép: MTI/Szigetváry Zsolt
2019. június 21.

József Attila-mellszobrot avattak Budapesten, a IX. kerületben, a költő egykori lakóhelye közelében, a Ferenc téren csütörtökön. Pintér Attila bronzból készült alkotását Tarlós István főpolgármester, Bácskai János, Ferencváros polgármestere és Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője avatta fel a Ferencvárosban.

Költészetében a maga súlyos életéből merítve fedezte fel a proletárvilágot, és a maga érzéseinek kifejezésével fejezte ki azt – fogalmazott Tarlós István köszöntőjében. Költészete a modern költészet leválását jelentette a polgári költészetről. József Attila költői nagyságához nem fér kétség, de igazi jelentőségének megértése csak majdnem száz évnyi távlatból lett lehetséges. A magyar költészetben egy személyben hozta létre azt a költői forradalmat, amelyet vele majdnem egy időben Európa és Amerika legjelentősebb kortárs költő is felfedeztek. Ez az új poézis lett a magyar költészet következő 50-70 évének meghatározó iránya is. Jelentősége a nemzetközi irodalomban semmivel sem kisebb, mint Bartóké a zenében. Mindössze 32 évet élt, sorsa a nélkülözés, üldöztetés és sokáig a meg nem értés volt. Rettegett a belülről fenyegető őrülettől és a kívülről támadó apokaliptikus világtól, a fasizmusról, de végül egyértelműen elhatárolódott a kommunizmustól is. Élete végső napjaiban is remekműveket írt, és nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be életét.

József Attila életének színtere kulturális örökségünk kitörölhetetlen része, emlékezni róla, ápolni, megismertetni mulaszthatatlan kötelességünk. Bácskai János polgármester és a IX. kerület vezetése, valamint a történelmi emlékezet megőrzéséért munkálkodó kerületi polgárok tesznek azért, hogy a 20. század magyar költészetének legendás alakja méltó emléket kapjon. Pintér Attila szobrászművész alkotása érzékenyen megmintázott mű, hűen adja vissza a költő nélkülözésekkel teli alkotó életének lényegét – méltatta az alkotást a főpolgármester. A portré egyszerű, letisztult eszközökkel, mégis árnyaltan mutatja meg a szelíd arcon az emberi szenvedés letörölhetetlen nyomait. A félre hajtott fej kétkedés mutat, a szikár arcon egyszerre tükröződik a feladás és a harc. Az ábrázolásban megjelenik a törékeny, mulandó emberi lét gyengesége és a halhatatlan költői közlésvágy ereje. A helyszín ugyan mára megváltozott, a hajdani nyomorúságos munkáslakások helyén ma egy feltörekvő kerület ambiciózus fejlesztésének tanúi lehetünk. A tér és a környék mégis magán hordozza a történelmi atmoszférát. A költő megjelenítése visszavisz a múltba, felejthetetlen alakja mint néma szemtanú jelenik meg a megváltozott élettérben. A szobornál elidőzve, a megtört arcot fürkészve ma is elevenen jelenik meg a múlt súlyos öröksége. A helynek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van, a hely nemcsak látvány, hanem genius is. E hely védőszelleme maga József Attila. Ferencváros Budapestnek olyan értékes városrésze, ahol a történelmi emlékezet és a gyarapodás megfér egymás mellett. Emlékezni mindig lehet és kell szellemi és kulturális örökségünkre. Nem csak emlékezni rá, de a közönyt leküzdve éltetni. A nemzet szerepe, a haza fontossága az utóbbi időben rohamosan relativizálódik Nyugat-Európában, sőt újabban Magyarországon is vannak, akik nem nemzetek szövetségeként képzelik el Európát, akik úgy gondolják, hogy el kellene már szakadni a szerintük idejétmúlt felfogástól, akiknek nem számít már a magyar nyelv, a magyar történelem, a saját kultúra, szokások, inkább hatalmas közös tégelyben olvasztanák egybe Európát. Az említetteknek József Attilával kell megvitatjuk a dolgot, és Arany Jánossal és Petőfivel és Radnóti Miklóssal is – emelte ki a főváros vezetője.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Bácskai János, Ferencváros polgármestere arról beszélt, hogy József Attila De szeretnék gazdag lenni... kezdetű verse szinte bizonyosan a Ferenc tér 11-es számú házban született, ez volt a család első otthona, ahol közel öt éven át laktak. A szoborállítás ünnepnap – emlékeztetett a polgármester. Az utókornak pedig több lehetősége is van a költő emlékének ápolására, például a József Attila-szülőház megújítása, kiemelkedő színvonalú kiállítás létrehozására a Gát utca 3.-ban.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke köszönetet mondott a főpolgármesternek és a kerület polgármesterének azért, hogy felkarolták a Nemzeti Alapítvány és az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezését, melynek eredményeként felavathatták a költő mellszobrát.
Mint felidézte, Külső-Ferencvárosban szinte mindenki számon tartotta, hogy ott lakott az élő legenda. Hozzátette: nagyot változott, újjászületett a városrész, ahol otthonra lelt Pintér Attila alkotása. A mellszobor „gyöngéden megformált vonásait nézve egy nehéz sorsú költőzseni örök gyermeki lelkéhez juthatunk közelebb, amely lélek nem bírta el egyszerre az élet és a betegség terheit” – mondta Juhász Judit.

Következő adásunk
Téma: A Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasok oktatási hetének megnyitója – Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
Ezt követő adásaink