Gazdaság
Szigeti Ádám: az egyetemeket és a gazdaságot közelebb kell tolni egymáshoz
OPH Kép: OPH / Horváth Fanni
2019. augusztus 24.

A gazdaság versenyképességének biztosítására az egyetemeket és a gazdaságot közelebb kell tolni egymáshoz, erre a duális képzés egy nagyon jó kiindulópont, de számos új intézkedésre van még szükség – állapította meg a Rádió Orienten Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Nagyon más képességekre és kompetenciákra van, illetve lesz szükség a munkaerőpiacon és ehhez fel kell nőni az oktatási rendszerünknek is – állapította meg a helyettes államtitkár, aki rámutatott: az oktatási rendszerek tipikusan nehezen mozduló, nagy rendszerek, és most egyszerre kell átalakítani azt. Egy új tudásanyagot kell átadni, és egy olyan képességfejlesztést megvalósítani, amit most azonnal igényel a gazdaság. Ez nyilván kihat az egyetemekre, a mesterképzésekre, és a doktori képzésekre is – közölte.

Mint fogalmazott, hiába emelkedett például az állami ösztöndíjas doktorandusz helyek száma éves szinten 1700-ról 2000-re, nehéz betölteni azokat. Azt látszik, hogy a mérnök vagy informatikus mesterképzéseknél is kezdenek fogyni a hallgatók, mert sokszor már az alapképzésről elviszi őket a munkaerőpiac. Ez azért is jelent problémát, mert ha két vagy három év múlva ismételten technológiaváltás lesz, akkor ők kevéssé lesznek képesek arra, hogy adaptálódjanak és elkezdjenek az új technológiával dolgozni. Tehát, amikor arról beszélünk, hogy alacsony a kutatói és a fejlesztői létszám, akkor annak a legfőbb oka, hogy

a legtehetségesebbeket már az alapképzés szakaszában elszívja a piac, illetve a piaci fizetések.

Ezen a helyzeten a duális képzés tud valamelyest segíteni, melyben jelenleg 2500 – 3000 fő vesz részt – ismertette Szigeti. Ez a képzés lefelezi a hallgató bevethetőségi idejét, hiszen a gyakorlati céges felkészítés párhuzamosan zajlik az egyetemi képzéssel, hét év helyett alig négy év alatt kapunk egy nagyon jól használható szakembert. Tehát ez enyhíti a munkaerőpiaci nyomást, de nem oldja meg azt.

Emellett még sok más intézkedésre is szükség van – állapította meg a helyettes államtitkár, ki kiemelte: az egyik például

az ipari PHD program, ami jó kiegészítése lehet a duális képzésnek.

Persze ez sem csodaszer, ez se fogja megoldani az összes problémát, de sok ilyen kis mozaikból vagy intézkedésből állhat össze egy nagy egész - fogalmazott. Elmondta, hogy a fejlesztőknek, akik vállalatoknál, az iparban dolgoznak, szeretnének olyan konstrukciót kialakítani, ahol a munka mellett hozzá tudnak jutni doktori fokozathoz. Ez azért is nagyon fontos, mert őket ezután sokkal jobban be lehetne vonni az oktatásba.

A jelenlegi oktatói kar nagy részénél problémát jelent ugyanis, hogy azokkal az oktatókkal szemben, akik harminc évig ugyanazt csinálták, most teljesen mások az elvárások. Szeretnénk, hogy képességet vagy kompetenciát fejlesszenek úgy, hogy néha maguk sem tudják, hogy hogyan kell nekikezdeni, hiszen ők egy statikus tudásanyagot adtak át sok évtizeden keresztül – állapította meg.

Ilyen értelemben, ha ezek a friss tudással rendelkező ipari kollégák nagyobb számban megjelennek az egyetemeken, az az oktatás minőségére és az oktatók attitűdjére is pozitív hatással lesz.

Az ipari embereknek az egyetemre való visszacsábítása nagy feladat

és effektíve doktori fokozatokban tud az egyik oldalon manifesztálódni. Azonban ennek a folyamatnak az ellenkező iránya is kifejezetten érdekes” – hívta fel a figyelmet Szigeti Ádám. Közölte: erre vonatkozóan is kidolgoztak egy programot, német minta alapján. E szerint, ha valamelyik oktatóban van arra való hajlandóság, hogy valamiféle tudásalapú, új technológián alapuló spin-off vagy a startup céget hozna létre, akkor ehhez is szeretnének támogatást nyújtani.

A Rádió Orient vendége rámutatott arra is, hogy nagyon komoly ösztönzők lépnek be a rendszerbe, „amikor például leül egy vállalat és egy tanszék, hogy akár egy vagy két hallgató kapcsán egyeztessenek”. Öt-hat éve megy a duális képzés, és ez az oktatókra, a tantervekre és a tantárgyakra is pozitív hatással van. Az látszik, hogy a vállalati és az egyetemi kapcsolatok egyre inkább erősödnek és a kutatásfejlesztés irányába hatnak. Komolyabb K+F kapcsolatoknak lehet az előszobája a közös doktori képzés vagy a közös spin-off, startup cégalapítás, amelyben kialakul egyfajta bizalom, párbeszéd. Emellett a vállalatoktól is kapunk olyan visszajelzéseket, hogy pozitív folyamatokat indít el az egyetem vagy a hallgatók ottléte.

Téma: A hazai kutatás-fejlesztés és innováció jövője
Vendég: Szigeti Ádám, innovációért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium Tudás- és Innováció-menedzsmentért Felelős Államtitkárság
A műsort vezeti: Adorján András
01:40 A minisztérium céljai, és az eltelt egy év értékelése
07:32 A magyar KKV-k innovációs képessége
09:40 A hazai szakemberképzés lehetőségei
18:16 Az oktatás és képzés átalakításának szükségessége
30:02 Az új 10 évre szóló stratégia céljai
Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink