Belföld
Áder János: A közjó összetart egy közösséget
MTI Kép: MTI
2019. szeptember 15.

A köztársasági elnök a Somogy megyei város fennállásának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi közgyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta: a közjó „különleges holmi”, mert abban egymásba oltódik kevesek dicső tette és sokak hűséges ragaszkodása.

A közjó összetart egy közösséget, akárcsak egy könyvet a szilárd gerince – jelentette ki Áder János Csurgón szombaton. A közjóban ugyanannyit érhet egy hatalmas adomány, mint az egymásra való odafigyelés, a becsületes munka, a mindennapi emberség – tette hozzá. Az államfő a katonaként saját magyar nemzeti sereg felállításán tépelődő és emiatt rebellisnek bélyegzett Festetics Györgyöt (1755-1819) hozta fel példaként, aki otthagyva a császári sereget, hozzálátott családi birtoka rendbetételéhez.

Vagyonát költhette volna hivalkodó, talmi dolgokra, de ő a közjót akarta szolgálni, ezért javai jelentős részéből iskolákat alapított: általánost és gimnáziumot, művészetit és mezőgazdaságit, falusit és városit, katolikus főúrként református líceumot – sorolta Áder János. Rámutatott, hogy a gróf tudta, csak ott lesz jobb az élet, bőséges a termés, virágzó a település, ahol a tájat, a földet az emberek a magukénak érzik, ahol a közös munkának értelme, távlata van. Áder János szerint Festetics György világosan látta, hogy a hazát nemcsak a csatákban mutatott hősiességgel, hanem tudással, építkezéssel, modernizációval, hatékonyabb termeléssel, dolgos hétköznapokkal, csendes hűséggel is lehet szeretni.

Amikor gimnáziumot adott Csurgónak, az alapítólevélbe azt írta: a közjó előmozdítására – mondta a köztársasági elnök. Hozzátette, a főnemes tisztában volt azzal, hogy ami az egyénnek előrelépés, az a közösség számára is gyarapodás. Az államfő Csurgóról szólva azt mondta, hogy a város ezer esztendejének története egy kiváltsággal, a vásárok jogával kezdődő izgalmas, eseményekben bővelkedő olvasmány.

„De nem kiváltság, sokkal inkább temérdek munka kellett ahhoz, hogy az első fejezetnek ezer év során újabb és újabb folytatása legyen” – fogalmazott. Úgy vélte, Csurgó történetét azok írták, akik e föld jó gazdái voltak, akik nem pusztán itt laktak, hanem a települést otthonuknak is tekintették.

A csurgói elődök jól használták a jelent

A közös történethez minden nemzedék hozzátette a maga fejezetét, azok is, akik a török hódoltság után a semmiből újjáépítették, azok is, akik túlélték az évszázadok megannyi politikai viharát, a pusztító hatalmi tébolyt, a kiürült házakat, az elvett földeket és azok is, akik mindig újrakezdték szétrombolt, tönkretett csurgói életüket, akik itt dolgoztak, itt tanultak, akik itt neveltek gyermeket – közölte.

Áder János Festetics György unokaöccsét, Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: „ne kínozzuk önmagunkat azzal, hogy a régi időkhöz viszonyítjuk magunkat, mert a Múltat Isten se varázsolhatja többé vissza, hanem használjuk a Jelent, miként a sors forgatja és engedi.” Szavai szerint a csurgói elődök jól használták a jelent, szép örökséget hagytak az utánuk jövőknek. A hűség, a szorgalom, a tenni akarás, a közjó iránti elköteleződés örökségét. Festetics György örökségét.

A köztársasági elnök azt kívánta: Festetics György szellemi hagyatéka, a közjó előmozdítása segítse a csurgóiakat abban, hogy város következő 1000 éve ugyanolyan sikeres legyen, mint az első.

Füstös János (Fidesz-KDNP), Csurgó polgármestere arról szólt, hogy csurgóiaknak tovább kell őrizniük értékeiket, kultúrájukat, hagyományaikat, elődeik örökségét. Ezt tették őseik, ezt teszik ők is, és hisznek benne, hogy megvalósítják álmaikat, terveiket. Csurgó a város építése szempontjából meghatározó fejlesztések előtt áll, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy lelkiekben és anyagiakban azok is megerősödjenek, akik eddig nem tudtak – jegyezte meg.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a mai a büszkeség napja, amikor arra emlékezünk, hogy Csurgó erős bástyája volt az előző, keresztény hitét s értékeit megóvó harminchárom nemzedéknek, s ma is erős bástyája az itt élő és dolgozó embereknek, családoknak.

Díszpolgári címeket osztottak ki

Csurgó ünnepi közgyűlésének végén díszpolgári címet kapott Bertók László költő és Bódis József, felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár. Szászfalvi László és Horváth József nyugalmazott tanár a millenniumi díszoklevél arany fokozatát vehette át. Az esemény után a városban lerakták a település millenniumi emlékművének alapkövét.

Csurgó honlapja szerint a várost oklevélben a zalavári apátság 1019-es alapítólevelében említik először, mint vásártartási joggal felruházott települést. Az Árpád-kor elején királyi, később a johannita rend birtoka volt, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került. A hódoltságot követően a Festetics család birtokának része lett, az itt alapított gimnáziumban tanított Csokonai Vitéz Mihály. A város fejlődése a kiegyezés után gyorsult fel: megépült a vasút, tejszövetkezet alakult, len- és orsógyár létesült. Ebből az időből származik a városközpont képét meghatározó eklektikus épületek többsége. Csurgó Trianont követően határszélre került, ez meghatározta a további fejlődési lehetőségeit.

Csurgó a 15. század után 1989-ben újra városi rangot kapott, 2013-ban visszaszerezte a járási központ szerepét a térségben.

A ma 5300 lakosú barátságos, bensőséges hangulatú város vonzerejét patinás középületei, múzeuma, a református gimnázium történelmi könyvtára, érintetlen természeti környezete jelenti.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink