Belföld
„Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban”
OPH Kép: wikipedia.org
2019. október 7.

A Szent László Király Alapítvány a Szellemi és Erkölcsi Megújulásért és a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény közös szervezésében emlékeztek pénteken az aradi vértanúkra a kőbányai kiállítóhelyen.

Az ünnepi rendezvény kezdeteként megidézték Kossuth Lajost, akinek 1890-es torinói beszéde szólalt meg, melyet egy fonográfhenger őrzött meg.

„Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem Október 6-ika térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!”

Hat emberöltőnyi idő telt el, Pest és Buda főként földszintes, kertes házaikat alig lakták százezernél többen – idézte meg az akkori időket D. Kovács Róbert Antal polgármester. A Nádor utcát épphogy lekövezték – folytatta –, a Váralagút terve még csak szóba sem került. A kőoroszlánok nélküli Lánchíd azonban már áll, a komor hangulatú, ünnepi beszédek nélküli átadásra már készülődik Haynau, a „bresciai hiéna”. Borús, ködös az ősz Aradon is, ahol a várbörtönben 13 magyar hazafi vár ítéletre.

„Amit Isten ad, kedves öregem, el kell viselnünk, mint oly sok háborús veszedelmet; keményen és félelem nélkül nézzünk szemébe a kaszásnak, és próbált férfiként álljuk ki azt, amit ránk mértek” – idézte Damjanich János október 4-i levelét Leiningen-Westerburg Károlynak a polgármester, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a tizenhármak sokban különböznek, de egyben azonosak: életükben, és halálukban is hűen szolgálták a magyar szabadság, függetlenség eszméjét.

A magyar függetlenség ügye bajtárssá tette az aradi tizenhármakat, és bajtárssá tette gyermekeiket és asszonyaikat, a szeretet és hűség vitte tovább az eszmét utódról utódra – fogalmazott. A magyar honvédek özvegyei és árvái örökmécsesként adták tovább, utódról utódra a lángot, hogy az hat emberöltőnyi távolságból is eljusson hozzánk, hogy gyermekeinknek, unokáinknak továbbadva elmondhassuk: küzdeni érdemes. Nem valami ellen, hanem valamiért. A hazánkért, a családunkért, a jövőnkért. Hogy magyarnak lenni azt jelenti, hogy kiállunk azért, amiben hiszünk. Hűek maradunk és szolgálunk azokért a nyugodt és szabad mindennapokért, amelynek árát 170 évvel magyar honvédek százai életükkel fizették meg.

Kőbánya emlékezik rájuk, hűséggel és hittel állunk ki mellettük a jövőben is, és büszkén adjuk tovább az aradi vértanúk gyújtotta lángot, hogy a magyar Golgota hangja sose némuljon el – zárta beszédét a polgármester.

Az emlékezők Borka Zsolt zenész előadásában Horváth Sándor Mert a haza nem eladó című versét hallgathatták meg, majd A szalmabábuk lázadása című Páskándi Géza-regény filmváltozatát vetítették le Palásthy György rendezésében (2001).

A megemlékezések délelőtt kezdődtek Kőbányán az Új köztemető 1848-as sírhelyeinél.


170 éve, 1849. október 6-án végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét, Aradon pedig a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát: Kiss Ernőt, gróf Dessewffy Arisztidot, Schweidel Józsefet, Lázár Vilmos honvéd ezredest, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezić Károlyt, Nagysándor Józsefet, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és gróf Vécsey Károlyt.

Kapcsolódó cikkek
Október 6., az aradi vértanúk emléknapja

1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink