Gazdaság
A honfoglalásig nyúlik vissza Magyarországon a lúdtartás múltja
NAK-BTT Kép: pixabay.com
2019. november 8.

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Magyarországon a lúdtartás múltja egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A 20. század első felében létrejöttek az első vágóhidak is, főleg az ország déli részén, ahol a tanyavilágban és a körülöttük lévő legelőkön sok libát tartottak. A szárnyas szerény körülmények között is kiválóan megélt, értékes tollat adott, és finom hússal, májjal látta el a családot. A magyar libamájat rendszeresen szállították jegelve a bécsi piacokra is. Ekkoriban a libafogyasztás még a társadalom minden rétegében általános szokás volt Magyarországon. Mára prémiumtermékké vált, és főleg Szent Márton nap (november 11.) környékére és karácsonyra összpontosul a kereslet.

Az idei évben a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások a lúdágazatot is súlyosan érintik. A néhány évvel ezelőtti madárinfluenza-járvány következtében lecsökkent állományméret az idei énre nemcsak rendeződött, hanem az ágazat túltermelésbe csapott át. A korábbi időszakban az árualap hiánya miatt kialakult magasabb árak a fogyasztás mérséklődését okozták. Jelenleg viszont a lecsökkent fogyasztás és a túltermelés együttes hatásaként az árak rendkívül nyomottak. Most következik a lúdfogyasztás fő szezonja. A hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez, illetve hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.

Hazánk Lengyelországgal együtt meghatározó szerepet játszik az európai lúdáru-termelésben. A ludak száma 2018 végén 1,3 milliót tett ki Magyarországon. A naposliba-keltetés megközelítette a 6,5 millió egyedet 2018-ban, ami a 2017-es 5 millióval, illetve a 2016-os 6,8 millióval áll szemben. Tavaly a vágóhidak 34 ezer tonnát közelítő élő tömegben vettek át libákat, a feldolgozóüzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket. A hízottliba-felvásárlás növekedett, ennek megfelelően mintegy 60 százalékkal nőtt az előállított hízott libamáj mennyisége is. Ez megfelel a madárinfluenza miatt bekövetkezett kiesésnek, azaz a 2018-as összes tömeg a 2016. évi mennyiséggel csaknem megegyezik. A 2018. évi teljes hízottlibamáj-termelés 1422 tonnára tehető, ebből mintegy 1000 tonna a külpiacokon talált vevőre.

A baromfiágazat kibocsátása 2018-ban 365 milliárd forint volt, a mezőgazdaság kibocsátásából 13, az állattenyésztéséből közel 39 százalékkal részesedett. A baromfivágások a 2017-es madárinfluenza miatt bekövetkezett visszaesés után 2018-ban tovább növekedtek, mintegy 8 százalékkal – ez elsősorban a kacsavágások dinamikus bővülésének köszönhető, de emelkedtek a liba-, és kismértékben a pulykavágások is. Több éves távlatban, 2010 és 2018 között a baromfivágások 46, ezen belül a libavágások 59 százalékkal bővültek vágósúlyban.

Most adásban
Téma: Jó ötletekhez mindig van forrás - kerekasztalbeszélgetés az önkormányzatok lehetőségeiről – Tóth János elnök, Jegyzők Országos Szövetsége, Gyergyák Ferenc főtitkár, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Fekete Katalin kutató, Aladics Sándor ügyvezető igazgatóhelyettes, OTP Bank Nyrt., Vargáné Kaiser Katalin polgármester, Nagyvenyim
Ezt követő adásaink