Gazdaság
Az ÁSZ legújabb jelentése 216 települést érint
ÁSZ Kép: ÁSZ
2020. január 23.

216 községi önkormányzatnak – amelyek kettő önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – a 2016-2017 közötti gazdálkodása fenntarthatóságát ellenőrizte, illetve gazdálkodása kockázatait értékelte az Állami Számvevőszék. Az önkormányzati éves beszámolók adatain és kockázatértékelésen alapuló ellenőrzés megállapította, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya a feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül fenntartható, rendszerszintű beavatkozást nem igényel.

Az eladósodás rendszerszintű kockázata nem áll fenn. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása a nemzeti vagyon értékének megőrzése tekintetében nem jelent kockázatot.

„Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy mind a 3200 települési önkormányzathoz eljusson az ellenőrzéseivel, valamint a széleskörű tanácsadó tevékenységével” – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke egy 2019. decemberi sajtótájékoztatón. Ennek érdekében az ÁSZ már korábban kidolgozta az úgynevezett ÖKOMER ellenőrzési módszert, amellyel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség. Az ÁSZ ezzel az új módszerrel végezte el, majd hozta nyilvánosságra 2018 áprilisában a 132 nagyközségi önkormányzat, 2019 márciusában a 322 városi önkormányzat, 2019. december 12-én a 220 önálló polgármesteri hivatallal rendelkező községi önkormányzat, december 17-én pedig a 144 községi önkormányzat – amelyek öt vagy annál több önkormányzat alkotta közös önkormányzati hivatal székhelyei – ellenőrzéséről szóló jelentését is.

Mit jelent a monitoring alapú ellenőrzés?

A magyar települési önkormányzatok a 2002-2008. között felhalmozott adósságállományának állami konszolidációjára 2011 és 2014 között került sor. Az adósságkonszolidációk eredményeként az önkormányzatok feladatellátása újra strukturálódott, pénzügyi egyensúlyi helyzetük rendszerszinten helyreállt. Ugyanakkor az önkormányzatok gazdálkodásából eredő veszélyek miatt az ÁSZ továbbra is kiemelt figyelmet fordít az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok monitorizálására, a pénzügyi sérülékenységet okozó folyamatokra, az önkormányzati alrendszert veszélyeztető rendszeregyensúlyi kockázatokra annak érdekében, hogy a konszolidáció eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek.

Az ÁSZ a Magyar Államkincstár központi információs rendszerében rendelkezésre álló önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva, az önkormányzatok pénzügyi- és vagyongazdálkodási, valamint eladósodottság területen végzett monitoring riportok kiértékelésével hozzájárul azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű, vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében.

Az ÁSZ legújabb jelentése 216 települést érint

Az ellenőrzött 216 településen 2017-ben több mint 408 ezren laktak, és ezen önkormányzatok közös hivatalai egyenként két település feladatait látták el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése – a 2016. és 2017. évi önkormányzati éves beszámolók adatai alapján – megállapította, hogy az értékelt 216 községi önkormányzat gazdálkodása stabil volt, a pénzügyi egyensúlyt és a vagyon értékének megőrzését biztosították. Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok gazdálkodásának fenntarthatósága biztosított volt, a pozitív és növekvő pénzügyi pozíció mellett vagyonuk növekedett.

2017-re vonatkozóan az ellenőrzés az egyes önkormányzatok szintjén is beazonosította a pénzügyi gazdálkodás, az eladósodás és a vagyongazdálkodás kockázatait. Az ÁSZ összesen 85 település – melyek területén közel 160 ezer ember él – önkormányzata felé fordult figyelemfelhívással, megjelölve abban a kockázatos területeket.

Az önkormányzatok szintjén beazonosított kockázatok súlyát figyelembe véve, 2017-ben a 90 napon túl fennálló szállítóállomány miatt nyolc önkormányzat (Ecseg, Fábiánsebestyén, Forró, Kálmánháza, Kőröshegy, Kurityán, Sarkadkeresztúr, Tiszaigar) osztályzata lett elégtelen, Fábiánsebestyén és Tiszaigar önkormányzata esetében fennállt az adósságrendezési eljárás megindításának veszélye is. Ezeknél a településeknél a beazonosított kockázat kezelése azonnali likviditás-menedzsmenti lépeseket tesz szükségessé, mert annak fennállása veszélyezteti az önkormányzat feladatellátását.

A beazonosított kockázatok tekintetében 37 önkormányzat kapott elégséges osztályzatot. Náluk a működési egyensúly felborult, mivel az érintett önkormányzatok többet költöttek, mint amennyi bevételük keletkezett, ezáltal veszélybe került az önkormányzati feladatok ellátásának fenntarthatósága is. Közepes, vagy annál jobb az osztályzata 171 önkormányzatnak, közülük többségben voltak azon önkormányzatok, amelyeknél pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető lényeges kockázatot nem tárt fel az ellenőrzés.

Az egyedi kockázatok miatt figyelemfelhívó levéllel érintett önkormányzatoknak – figyelemmel a 2018-2019-ben bekövetkezett változásokra – a kockázatokat a 2019. év tekintetében értékelni kell, és az értékelés alapján kell megtenniük a szükséges lépéseket.

Következő adásunk
Téma: A GDPR 2019. évi értékelése és az ez évi kiemelt feladatai – Péterfalvi Attila elnök
Ezt követő adásaink