Belföld
Benkő Tibor: Magyarországnak békére, biztonságra, stabilitásra van szüksége
honvedelem.hu Kép: Ruzsa István
2020. február 18.

Magyarországnak békére, biztonságra, stabilitásra van szüksége, ezt pedig a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program biztosítja – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter Budapesten tartott előadásán, február 17-én.

A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban tartott előadást hétfőn az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja tagjainak Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető a Magyar Honvédség elmúlt harminc évéről, aktuális helyzetéről, teljes megújításáról, az eddig elvégzett, illetve jövőbeli feladatokról tájékoztatta a hallgatóságot.

Benkő Tibor röviden ismertette a megváltozott biztonságpolitikai helyzetet, amelynek hatására a kormány elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Beszélt a hibrid hadviselésről, a kibertérben zajló hadműveletekről, a Nyugat-Balkán instabil békéjéről, az illegális migrációról. Mint mondta, az új fenyegetésekre és a NATO által megjelölt keleti és déli veszélyeztetettségi irányokra adandó válaszul jött létre a program, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt, lojális, esküjéhez és hazájához végsőkig hű katonákból álló haderejévé válhat.

„Magyarországnak békére, biztonságra, stabilitásra van szüksége. Ezt pedig a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program biztosítja” – fogalmazott a miniszter. Benkő Tibor rámutatott, hogy a megvalósítás mögött kiugróan komoly anyagi források állnak, hiszen amellett, hogy Magyarország teljesíti a NATO felé tett vállalását, azaz 2024-re a védelmi kiadások tekintetében eléri a GDP 2 százalékát, a kormány minden évben tovább növeli a tárca büdzséjét. „Hosszú évek hiánygazdálkodása után 2016-tal kezdődően az évenkénti költségvetés végre lehetőséget adott a mindenre kiterjedő fejlesztésre” – mondta a miniszter.

Fotó: Ruzsa István

A tárcavezető elmondta, hogy a program során a legmodernebb, a Magyar Honvédség igényei szerint gyártott haditechnikai eszközöket szerzik be, annak középpontjában mégis a katonák állnak. Ezt szem előtt tartva dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely a felkészítési és kiképzési rendszer megújításán túl magában foglalja a lakhatási támogatást, az illetmények ütemezett emelését, valamint az egészségkárosodási biztosítást is.

„Az egyenruhát viselő emberek különleges megbecsülésnek kell, hogy örvendjenek, hiszen esküjükben vállalják, hogy akár életük árán is megvédik hazájukat” – mondta a miniszter. Hozzátette: idén alakítják ki az aktív szolgálatukat befejező katonák számára az obsitos, valamint a veterán programot. Előbbit kifejezetten a nyugállományú katonák és a honvédségi nyugdíjasok számára dolgozzák ki juttatási rendszer formájában, míg utóbbit a fegyveres műveleti feladatokban külszolgálaton résztvevő katonák részére alkotják meg.

Benkő Tibor külön hangsúlyozta az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének fontosságát. Rámutatott, hogy míg 2010-ben mindössze tizenhét tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, addig jelenleg már mintegy kilencezren tagjai a rendszernek. Kiemelte a hazafias, honvédelmi nevelés és a fiatal generációk megszólításának szükségességét. Mint mondta, a tárca számtalan programot – köztük a Honvédelmi Sportszövetséget, a honvédelmi táborokat, a kadétprogramot, különböző ösztöndíjrendszereket – indított el a cél megvalósításáért, s jelenleg is dolgoznak a honvéd középiskolai rendszer országossá tételében.

„Az a szándékunk, hogy 2030-ra nyolc-tíz ilyen iskola működjön országszerte, amely tudja biztosítani az altisztek, illetve tisztek utánpótlását” – emelte ki Benkő Tibor, hozzátéve, hogy a nyugállományúak munkájára éppen a honvédelmi nevelés terén számít a leginkább.

Előadásának zárásaként Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte: bár a program 2026-ig szól, a Magyar Honvédség fejlesztése utána is folytatódik. Jelenleg már körvonalazódnak a 2030-ig tervezett változtatások és újítások, az erről szóló tervezetet hamarosan a kormány elé terjesztik.