Gazdaság
A kormány célja az erdővel borított területek növelése
OPH Kép: OPH
2020. március 26.

A kormány célja, hogy 2030-ra 27 százalékra növelje a fával, erdővel borított területek nagyságát. Ennek megvalósulását több program is segíti – mondta Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára 2020. március 23-án egy erdőgazdálkodásról szóló beszélgetésen Budapesten.

Hazánk több mint 21 százalékát borítja erdő, és valamivel nagyobb az arány, ha az egyéb fával borított területeket is figyelembe vesszük, például az út menti fasorokat, erdősávokat, fás legelőket és parkokat – fogalmazott Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a cél az, hogy 2030-ra 27 százalékra növekedjen a fával, erdővel borított területek nagysága. Ennek érdekében indította el az AM például az Országfásítási Programot. A gazdálkodók erdőtelepítési ösztönzése kapcsán emlékeztetett: alapvetően a termőhely határozza meg, hogy mit lehet ültetni, ugyanakkor a gazdálkodónak döntenie kell arról, hogy milyen vágásfordulójú fafajt ültetnek, hiszen gazdaságilag is fenntartható erdőket kell létrehozni, ahol a hosszú távú bevételek fedezik az fenntartás költségeit. A támogatási rendszer széles lehetőséget biztosít a termőhelynek megfelelő fafaj kiválasztásra, miközben alapvetően az őshonos, elegyes erdők telepítését ösztönzi – tette hozzá.

A klímaváltozás kihívásairól szólva elmondta, hogy a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének honlapján elérhetők a klímarezisztens fafajok. Több kutatás foglalkozik azzal, hogy délről származó szaporítóanyagból neveljenek csemetéket, mert „ha ezekkel a fafajokkal erdősítünk, akkor azok jobban ellenállnak a megváltozott klímának” – magyarázta. Beszélt arról is, hogy a kormány kezdeményezésére minden újszülött után tíz fát ültetnek az erdőgazdaságok bevonásával, ami évente 1 millió fát jelent. A szakember a környezeti nevelés fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy azt már kis gyermekkorban el kell kezdeni, s ezt ismerték fel az erdészeti erdei iskolák. „A gyerekek fontos ismeretekkel mennek onnan haza, rajtuk keresztül pedig a családok, a közösségek szemléletét is lehet formálni.”

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Az erdőtelepítésnél is meghatározó szerepe van a támogatási rendszernek, ez az egyik legnagyobb ösztönző – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára, emlékeztetve, hogy ugyanakkor kulcskérdés az is, hogy egy adott terület mire alkalmas, ami szűkíti azon gazdálkodók körét, akik ebbe belevágnának. Kitért az illegális hulladéklerakás problémájára is, melynek kapcsán elmondta, hogy sok helyen okoz gondot, „napi szinten találkozunk vele, ugyanakkor már tapasztalható a csökkenő tendencia is”. Több száz millió forintos nagyságrendű összeget költ az állam a szennyezett földek rendbetételére, de a zöldszemlélet megjelenését is látni – fűzte hozzá.

Az agrártárca 2019 őszén jelentős módosításokat hajtott végre a Vidékfejlesztési Programban annak érdekében, hogy érdekeltté tegye a magyar gazdatársadalmat az erdőtelepítésekben – emlékeztetett Lomniczi Gergely erdészeti tanácsadó. A minisztérium célja, hogy a gyengébb mezőgazdasági termőképességű területeken bevonja a gazdákat a programba, ezért egy őshonos lombos erdőállomány esetében akár már 5 millió forint hektáronkénti támogatást is kaphatnak a magán gazdálkodók és az önkormányzatok. A program az első időszak ápolási költségeit is vállalja, illetve 12 éven keresztül jövedelempótló támogatást nyújt a gazdálkodóknak. Ennek köszönhetően 2019 őszén jelentősen megélénkült az erdőtelepítési pályázat iránti érdeklődés, ami azóta sem csökkent, hiszen jelenleg már 11 ezer hektárra pályáztak, amiből 7 400 hektárra meg is ítélték a támogatást. A legközelebbi beadási határidő június 30., amit december végén és 2021-ben összesen még három lehetőség követ – mondta Lomniczi Gergely.

Lomniczi Gergely erdészeti tanácsadó
Forrás: OPH

A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a fafajpolitika stratégiai kérdés, hiszen erdő esetében 100-150 évre előre kell gondolkozni, ami nagy felelősség. Ezt segíti – folytatta –, hogy jelentős kutatások folynak a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetében, ahol modellprogramokat állítanak föl. Lomniczi Gergely kiemelte, a klíma védelmére nemcsak az erdőtelepítés a válasz, hanem a meglévő erdők kezelése is, hiszen ezeket is fel kell készíteni a változásra. Mint mondta, a minisztériumban már készülnek azok a szabályozók, amelyek segítségével változatos erdőképet lehet fenntartani, például az örökerdő-gazdálkodást szabályozó rendelet. Szólt arról is, hogy az idei Erdők Világnapjának témája a biodiverzitás, aminek kiemelten fontos szerepe van az erdőgazdálkodásban. Az erdők szerepét érzékeltetve az erdészeti tanácsadó emlékeztetett: a 2 millió hektárnyi magyarországi erdőterület évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg. Ez Magyarország szén-dioxid kibocsátásának jelenleg a 7-8 százaléka, és ha meg tudjuk őrizni ezt a megkötő kapacitást, akkor 2050-re az a teljes, már lecsökkent hazai kibocsátás ellensúlyozására alkalmas lesz.

A társadalom erdőhöz való viszonya jelentősen befolyásolja az erdők védelmét – mutatott rá a szakember –, s bár egy 2017-es felmérés szerint a magyarok alapvetően környezettudatosnak vallják magukat, a konkrét ismereteik azonban nagyon hiányosak – tette hozzá. Lomniczi Gergely szerint az ismeretátadásban az erdőpedagógiának kulcsszerepe van. Mint mondta, az állami erdőgazdasági cégcsoport közel 40 intézménye fogad gyerekeket, amelyekben évente 100 ezer gyermek fordul meg, de fontosak az olyanok kezdeményezések is, mint a negyedik éve zajló vándortábor-programok, amelyben 4-5000 ezer fiatal vesz részt éves szinten. A szakember kitért arra is, hogy a mostani helyzetben az online felületek használata különösen előtérbe kerültek, éppen most zajlik a középiskolásoknak szóló vetélkedő, a „Mi fán terem az erdő?”. Nagyon fontos feladat a szemléletformálás, ismeretátadás, mert „hogy milyen lesz a jövő erdője, az nemcsak a szakembereken, hanem minden emberen múlik, közös felelősség” – összegezte Lomniczi Gergely.

Most adásban
Téma: Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium - szakmai szimpózium - összefoglaló – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Pergő Margit Berhida polgármestere, a TÖOSZ társelnöke; Tóth János elnök, Jegyzők Országos Szövetsége
Ezt követő adásaink