Kultúra
Felkutatni, ápolni, gyarapítani, átadni
OPH Kép: OPH
2020. április 2.

A kormányzat kultúrpolitikai törekvéseiről, a folyamatban lévő fejlesztésekről és beruházásokról, valamint a hazai kultúrafogyasztásról beszélgetett az OrientPress Hírügynökség 2020. február 28-ai szimpóziumán Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára és Szente Vajk színész-rendező. A műsor még az új koronavírus által kirobbant, a kulturális életet is átmenetileg teljesen felforgató időszakban készült. Mindannyian bízunk benne, hogy a helyzet mielőbb normalizálódik, és folytatódhatnak az alább említett programok, kezdeményezések is.

Egyedülálló a hazai támogatási rendszer

Az Európai Unió tagországai átlagosan a bruttó hazai össztermékük 1 százalékát fordítják szabadidős-kulturális és vallási tevékenységek támogatására. A tagállamok GDP-arányos listáját azonban hazánk vezeti 2,1 százalékkal – derült ki egy pár évvel ezelőtti EUROSTAT-jelentésből. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte: „az EUROSTAT-ot igazán nem lehet elfogultsággal vádolni Magyarország irányában, ezek tényadatok” – amelyek világosan mutatják a magyar kormányzat kultúrához való hozzáállását.

Az államtitkár emlékeztetett, Magyarország három párhuzamos rendszert is működtet a kultúra támogatására, hiszen vannak sorra megújuló állami csúcsintézményeink, amelyekre joggal lehetünk büszkék, létezik egy jelentős állami támogatást bíró megyei hálózatrendszer az önkormányzatok révén, ami a vidéki múzeumok, közművelődési intézmények, színházak működését biztosítja, valamint jelentős kerettel járul hozzá egy külön támogatási rendszeren keresztül a kormányzat a magánszféra támogatásához is. Fekete Péter hangsúlyozta, a hazai, háromlábon álló támogatási rendszer Európában teljesen egyedülálló, hiszen a legtöbb országban alapvetően a független szférába utalják a kultúra kérdését, és vagy pályázati forrásokon keresztül osztanak ki támogatást, vagy a független művészektől várják, hogy ellássák kultúrával az ország lakosságát. Az államtitkár hozzátette, a források jelentős részét ugyanakkor vissza is kell forgatni a gazdaságba, így véleménye szerint a támogatási összegek határa tovább már nem nagyon tágítható. Mint rámutatott: meg kell becsülnünk, hogy mégis jelentős összeggel tud az állam hozzájárulni a kultúra színvonalának folyamatos emeléséhez.

Meg lehet, és meg is kell szólítani a közönséget

„10 éve mondtam, hogy a színházaknak nem egymással kell harcolniuk, hanem a televízióval, mára pedig már ez sem igaz” – mesélte Szente Vajk színész-rendező a hazai kultúrafogyasztási szokásokról szólva. A művész hozzátette, „ma már a televíziónak is harcolnia kell a telefonunkkal, a közösségi médiával, az egy perces videókkal, és ezzel kell felvennünk a harcot.” Mint mondta, nemcsak a fogyasztók, hanem a tartalom tekintetében is igaz ez. El kell érni, hogy az emberek végül a magas kultúrát válasszák a gyors és kényelmes megoldások helyett, és az esti egy-két közösségi médiában megosztott videó megnézését fölváltsa az, hogy költsenek a kultúrára: fölvegyék a legszebb ruhájukat, elinduljanak otthonról, beüljenek egy színházba, koncertre, esetleg utána vacsorázni. Az egyik révén egy nívótlan élményhez jutnak, amire nem is fognak emlékezni a következő hónapban, míg az utóbbi esetben olyan kulturális-közösségi élményhez juthat a közönség, ami által valóban gazdagodik az élete – fejtette ki Szente Vajk.

Szente Vajk színész-rendező
Fotó: OPH

A kultúra alapellátás – elindult a Lázár Ervin Program

A színész-rendező szerint a kultúra alapellátás, a kormányzati törekvéseket e kérdésben pedig jól illusztrálja a 2019 szeptemberében indított Lázár Ervin Program, amelynek célja, hogy a kultúrához való egyenlő hozzáférés jegyében minden általános iskolás korú gyermek szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül, tanévenként egyszer ingyen juthasson el színházi, tánc-, vagy cirkuszi előadásra, illetve komolyzenei hangversenyre, állatkertbe. Fekete Péter kiemelte, egyfajta kettősség is tapasztalható: nem pusztán az újabb generációk kultúrafogyasztási szokásainak és igényeinek a kialakítása a cél; e közben ugyanis azt a közönséget is meg kell tartani, akik már most is kultúrafogyasztók. „Nem is gondoljuk, hogy ez micsoda érték. Hogy egy bérletvásárló család májusban elsétál egy pénztárhoz, és az adózott pénzéből előre egy évre megvesz öt jegyet, amikor még azt sem tudja, milyen lesz az a produkció. Micsoda bizalom az, hogy én a saját pénzemből egy évre előre megfinanszírozom annak a színháznak a munkájának egy részét! Az ilyesmi Nagy-Britanniában például ismeretlen” – magyarázta az államtitkár, aki Szente Vajkkal egyetértésben azt is hozzátette, hogy bizony a vidéki színházak is folyamatosan telt házzal játszanak. A színész-rendező humorosan megemlítette, olyan is előfordult már, hogy a saját előadására nem kapott jegyet Nyíregyházán.

Fekete Péter hangsúlyozta, noha büszkének kell lenni arra, ami már megvalósult, mégsem szabad hátra dőlni, hiszen a kulturális kormányzat felelőssége, hogy a lehető legszélesebb néprétegekhez vigye el a kultúrát.

A Lázár Ervin Program az előadóművészeti szervezeteket is arra ösztönzi, hogy aktívan részt vegyenek kulturális értékeink megóvásában és minél szélesebb körű megismertetésében, valamint az intézményeknek is lehetőséget kínál arra, hogy továbbfejlesszék a hazai előadóművészeti szférát.

Házhoz megy a kultúra – a Déryné Program és a Térzene

A kultúráért felelős államtitkár emlékeztetett, a Déryné Program is e célból született meg, amely nagyon különböző helyszínekre visz előadásokat a több száz fős művelődési házaktól a szabadtéri színpadokon át az egészen kicsi játszóhelyekig, miközben a színielőadásokkal eddig rosszul ellátott kistelepüléseket célozza minőségi színházi produkciókkal. Az előadások létrehozása, a produkciók eljuttatása a kistelepülésekre a Nemzeti Színház feladata, a teátrum azonban nem csak saját produkciókat szerepeltet a programban. Fekete Péter emlékeztetett, a kistelepülési művelődési házak, kulturális színterek fejlesztése jó ideje kiemelt célja a kulturális kormányzatnak. A kultúra mindenkié, nem csupán egy szűk elité, ezért azokhoz is el kell vinni, akik földrajzi, kulturális, szociális vagy bármi más okból nehezen jutnak el színházba- húzta alá. Szente Vajk erre reflektálva felidézte, gyakorlatilag a kultúra szélesebb körben való terjedése, illetve maga a magyar nyelvű színjátszás is hasonló módon, a vándorszínészettel indult. „Abban az időben még németül kellett beszélni a kőszínházakban. Ha a társulatok magyarul akartak előadni, összeálltak, és kiléptek a kőszínházakból. Adott esetben egy Petőfi Sándor nevű színésszel… ők vitték a kultúrát, misszióból, hiszen pénzt ezzel nem sokat kerestek. De minden ezzel indult. El lehet vinni a kultúrát nagyon messzire” – fogalmazott a színművész.

Hasonló megfontolásból hívták életre a szintén tavaly év végén elindított Térzene Programot, amelynek célja, hogy valamennyi 5000 fő feletti településen felcsendüljön a klasszikus zene, hogy a parkokban, zenei pavilonokban, köztereken a klasszikusok újra közösségi élménnyé válhassanak. „Leporoljuk a zenepavilonjainkat, kijelöljük a szökőkút mellett azt a helyet, ahol lehet majd minden kedden fúvósötöst, vonósnégyest hallani” – mondta az államtitkár. A törekvések a színházra, komolyzenére, táncművészetre, kiállításra tehát éppúgy érvényesek – hangsúlyozta. „Kivételes tartalmi és művészi értékei vannak Magyarországnak. De sokszor egy 5000 fős kistelepülés lakói nem is tudhatják, hogy például egy kortárs balettől mennyi mindent kaphatnak. És lehet, hogy elég lenne csak egyszer megmutatni – ez a mi felelősségünk” – mutatott rá Fekete Péter, hozzátéve: „ismernünk kell az embereket, hiszen jó üzenettel, jó válaszokkal kell megtalálni őket”. Szente Vajk arra hívta fel a figyelmet, hogy kis lépcsőzetességre is szükség van ebben. Úgy véli, szépen lassan lehet emelni a szellemi és kulturális minőséget.

Az államtitkár külön kiemelte a közművelődési szakembereket, akik sokszor láthatatlan, ám annál nehezebb és fontosabb munkát végeznek a színfalak mögött, legyenek akár a helyi közösségi ház, művelődési ház vezetői, vagy a helyi könyvtár könyvtáros munkatársai. „Ők azok, akik nem lépnek ki a reflektorfénybe, de akiknek a munkája nélkül ezeket a programokat nem lehetne megvalósítani. Ők azok, akik a legjobban ismerik, és pontosan tudják, mivel lehet megszólítani és bevonzani a helyi közösségeket” – köszönte meg a munkájukat Fekete Péter.

Szente Vajk színész-rendező és Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára (b-j)
Fotó: OPH

Soha nem látott mértékű támogatások

2010 óta csaknem 15 milliárd forinttal több pénz jut a színházak támogatására és a kormány támogatásával sorra újulnak meg a színházak vidéken és a fővárosban egyaránt. Sok színházban most is folynak a munkálatok, és még több további teátrum épületének felújítása szerepel a tervek között. „Nem volt olyan 10 esztendő, még a Millennium során sem, amikor közpénzből ilyen mértékű kultúraépítés indult volna” – jegyezte meg Fekete Péter. Ezzel párhuzamosan természetesen a helyi közösségek véleménye nagyon fontos – tette hozzá. Az államtitkár szólt arról is, hogy sajnos a 6. kerületi építési moratórium jelentősen megakasztott jó néhány, sok állampolgár által régóta várt beruházást és fejlesztést, és számos olyan területen kell újra nyitni a tárgyalásokat, amelyekkel kapcsolatban már született korábban konkrét döntés (mint például a Fővárosi Nagycirkusz helyének kijelölése, ami most újra bizonytalanná vált az új kerületi szabályozás következtében). Ugyanakkor bizakodó, hiszen véleménye szerint, ha valóban meg akarja tartani Magyarország azt a jó kulturális irányt, ami most szép ívvel rajzolódik ki, akkor muszáj lesz megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást. „Nem szabad hagyni, hogy politikai célok mentén dőljenek el mindenki számára ugyanannyira fontos kérdések” – hangsúlyozta az államtitkár.

„Ide járnak a világból eltanulni tőlünk a csodát.”

Nagyon kevés műfajban vagyunk a világon az első 5 között. Tánc, film, zene, színház – ezeken a területeken nagyon nehéz versenyezni, noha mindegyiken jegyzik a magyarokat. A cirkuszművészetet illetően azonban Montrealtól Kínáig egyértelmű, hogy mind a tradicionális, mind a kortárs cirkuszművészet terén Magyarország a világ élvonalába tartozik – mondta az államtitkár, hozzátéve, ennek van földrajzi oka is, hiszen Lengyelországtól Olaszországig, Svájctól Bulgáriáig nincs szomszédos ország, ahol lenne épített kőcirkusz. Mint mondta, „ez több is, mint szerencse: ez felelősség”. Európát is ki kell szolgálnia Magyarországnak, tartalmi és infrastrukturális szinten is. Az 1971-ben épült épület erősen elavult és felújításra szorul. A szakember arra is kitért, hogy a világ minden tájáról érkező vendégeket, művészeket például méltatlan körülmények között tudják csak elhelyezni, ezért is aggasztó számára, hogy sok más beruházással együtt megtorpantak a cirkusszal kapcsolatos munkák is. Szakmai vonalon ugyanakkor jól állunk: „Ide járnak a világból eltanulni tőlünk a csodát” – mondta Fekete Péter.

Szerencsére a vidék kulturálisan, színházak terén jól prosperál, állapították meg a beszélgetőpartnerek, és Budapest sem véletlenül lett az elmúlt években a legjobban élhető közép-kelet-európai nagyváros, Prágát is megelőzve. Ez sok mindennek köszönhető. Fekete Péter ugyanakkor hozzátette: arra van szükség, hogy ehhez forrásokat is tudjon allokálni a kormányzat. „Elegendő muníció kell” – mutatott rá. Meglátása szerint sok a tehetséges fiatal művész, de technikai felkészültségre is szükség van, így azt is biztosítani kell. Ma már az összművészet mint olyan, számos területen megjelenik, akárcsak a cirkusz esetén. Hogy milyen minőségű utánpótlásra lehet majd számítani, abban sokat tudnak segíteni egymásnak adott esetben a színházak is – tette hozzá Szente Vajk, Fekete Péter pedig a képzéseket említette, hiszen azok is folyamatosan megújulóban vannak, ahogyan a művészeti ágakhoz kapcsolódó szakmák is rendre változnak ma már.

Felkutatni, ápolni, gyarapítani, megőrizni, átadni

„Az őseink által fölhalmozott értékeket fel kell kutatni, ápolni és gyarapítani kell, és tovább kell adni. El kell juttatni az emberekhez, a legszélesebb társadalmi rétegetekhez, hiszen a kultúrában mindannyiunk adóforintja benne van, ahogyan mindannyiunk lelke, identitása és magyarságtudata is. Ennek a kincsnek a megőrzése a kulturális kormányzat legfőbb feladata” – zárta a beszélgetést a kultúráért felelős államtitkár. „Kulcskérdés, hogy megszólítani és megtartani is tudjunk, bővítve-tágítva lehetőségeinket időt és fáradtságot nem kímélve” – tette hozzá Szente Vajk.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide kattintva érhető el.

Téma: A kulturális szféra aktuális kérdései - az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság szakmai szimpóziuma
Vendég: Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Szente Vajk színész, rendező
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztők: Dobos Ágnes és Négyessy Márta
Most adásban
Téma: A kulturális szféra aktuális kérdései - az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság szakmai szimpóziuma - összefoglaló – Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Szente Vajk színész, rendező
Ezt követő adásaink