Gazdaság
Agrárminisztérium: több millió embert érinthet a törvényjavaslat
OPH Kép: Pixabay
2020. április 22.

Az Országgyűlésben már lezajlott „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája. A törvénycsomag a magyar gazdákkal szemben fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt, és számos eleme sarkalatos.

Az 1+14 törvény módosítását tartalmazó javaslatot Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára és Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója mutatta be az OrientPress Hírügynökség műsorában a közelmúltban. A beszélgetés első részében a szövetkezeti részarány-jogosultságok rendezéséről és az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának fontosságáról beszélgettek a szakemberek.

A változtatás indokairól szólva Nagy János elmondta, számos olyan elemet kívánnak módosítani a törvénycsomagban, amelyek az elmúlt évek joggyakorlatában alakultak ki, de a tapasztalatok szerint rosszul működnek, illetve olyan, évtizedek óta meglévő problémákat akarnak megoldani, amelyekkel megkönnyítik az állami földek hasznosítását és az állampolgárok földhöz juttatását.

A helyettes államtitkár kiemelte: rendkívül fontos törvényjavaslat-csomagról van szó, amelyen immár több mint 2 éve dolgozik az Agrárminisztérium. A tárca azt vállalta, hogy törleszti az elmúlt közel 30 év agrárbirtokpolitikai adósságait a magyar gazdatársadalommal szemben.

Az egyik leglényegesebb eleme a csomagnak az úgynevezett szövetkezeti földhasználati joggal érintett földek sorsának rendezése.

A szövetkezeti részarány-jogosultságok rendezése során több mint 10 ezer jogosultat és közel 15 ezer hektár földet érint a tulajdonjogi rendezés és a pénzbeli kártalanítás.

Magyarországon több ezer olyan ingatlan van, amelynek nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa – magyarázta Nagy János. Ez a helyzet az egykori termelőszövetkezeti időszak öröksége, és az elmúlt közel 30 évben nem sikerült megoldást találni erre a problémára. A hatályos jogszabályok szerint a volt szövetkezeti tagoknak vagy pénzbeli kártalanítást, vagy földet kellene kapniuk azon területek után, amelyeket egykor bevittek a szövetkezetekbe. Ezek a szövetkezetek nem tulajdonjogot szereztek a földek felett, csak úgynevezett használati jogot, így a mai napig nem rendezett az említett földek jogi sorsa, a földhasználati viszonyai pedig zavarosak. Több tízezer ember várja, hogy vagy területet kapjon, vagy pénzbeli kártalanításhoz jusson. A mostani javaslat az eddigi gyakorlattal szemben egységes megoldást kínál, és méltányos pénzbeli kártalanításhoz juttathatja az érintetteket. Jelenleg aranykoronánként 4 ezer forintot lehet kifizetni az arra jogosultaknak, de ez nagyon kevés, ezért a törvényjavaslat 50 ezer forint per aranykorona értékben állapítja meg a kártalanítás értékét, és egységesen mindenki pénzbeli kártalanítást kap. (Az úgynevezett aranykorona-jogosultságokat nem lehet konkrét földrészlethez, konkrét ingatlanhoz kötni.)

Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Ezek a földek 2021. január 1-jével a magyar állam tulajdonába kerülnek, s ezzel a tulajdonjogi rendezés is megtörténhet, a magyar állam végre rendezni tudja ezeknek a földeknek a jogi sorsát, a magyar gazdáknak pedig tartós használatába tudják majd adni ezeket az ingatlanokat.

Mint részletezte, az 50 ezer forint/aranykorona értékű kártalanításra minden olyan ember jogosult, aki a kormányhivataltól – illetve jogelődjétől – megkapta az igazolást. Nagy János hangsúlyozta: ezen földek állami tulajdonba kerülése csak a teljes körű kártalanítás alapján történhet, ugyanakkor az állam vételi jogot biztosít azoknak, akik már 2008 óta rendelkeznek ezzel a kártalanítási jogosultsággal, tehát akár földtulajdont is szerezhetnek a jogosultak. Az időkorlátra azért volt szükség, hogy kizárják a visszaélés lehetőségét.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy amennyiben azokon a területeken, amelyek állami tulajdonba kerülnek, felépítmények vannak, ott – egy értékbecslést követően – szintén el kell számolnia az államnak a jövő év végéig legkésőbb a felépítmények értékével a jogosultak felé.

Kitért arra is, hogy ahol még van szövetkezet, ott a jelenlegi rendszerben is úgy történik a kártalanítás, hogy a szövetkezet felé történik meg a kifizetés, és az osztja szét az arra jogosult tagok között ezt a pénzt. A rendszer nem változik – húzta alá. Fontos az is, hogy akkor sem éri kár a szövetkezetet, ha ezeket a területeket haszonbérbe adta, mert nem azonnal szűnik meg a szerződése, 2021. január 1-je után még két évet kap. Olyan átmenetet kíván biztosítani a törvény, ami mindenki számára méltányos.

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója, és Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes ál
Forrás: OPH

Mint kifejtette, amikor a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ezeknek a földeknek a további hasznosításáról dönt, akkor neki – a birtokpolitikai irányelvek szerint – vagy haszonbérbe adással, vagy vagyonkezelésbe adással, esetleg értékesítéssel (a törvény vételi jogot alapít a jogosultak számára) – az a célja, hogy az élethivatás-szerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatókat részesítse előnyben, hozzájuk juttassa ezeket a területeket. Ezt jelenleg nem lehet megtenni, hiszen nincs a területeknek tulajdonosa. Most éppen az a helyzet, hogy nem ők használják feltétlenül a földeket, hanem átláthatatlan jogi háttérrel, különböző szerződésekkel kerültek valakikhez bizonytalan időre. Az agrártámogatások igénylése az ilyen területekre teljesen kaotikusan történik. „Ezeket az össze-vissza földhasználati formákat akarjuk most megszüntetni.”

Nagy János közölte: 15 törvény módosításáról van szó, és ezek a gazdák életét fogják megkönnyíteni. A közel 200 ezer regisztrált földműves helyzete biztosan jobb lesz sok szempontból, az osztatlan közös földtulajdon pedig 3,5-4 millió embert érinthet, tehát nagyon széles a kör, akik számára agrárbirtokpolitikai szempontból pozitív lesz a változás.

Nincs olyan társadalmi réteg, akit ne érintené pozitívan ez a törvénycsomag. Kiemelten fontos a tárca számára az osztatlan közös földtulajdon súlyos örökségének rendezése, ezt mutatja, hogy külön törvénycsomag készül kifejezetten az osztatlan közös tulajdon felszámolásának gyorsítására. Ez néhány héten belül a parlament elé kerül, de már a mostani csomag is foglalkozik néhány elemében azzal, hogy a jelenlegi módszereknél gyorsabban lehessen megszüntetni ezt a földtulajdoni formát.

Az adatok szerint 1 millió 60 ezer földrészlet, ingatlan érintett az osztatlan közös földtulajdonnal, ami 2,4 millió hektárnyi területet jelent – érzékeltette a probléma súlyát a helyettes államtitkár. Az összes, mezőgazdasági művelés alatt álló földterület nagysága mintegy 5 millió hektár, és ennek a fele érintett ebben a meglehetősen súlyos problémában.
„Mintegy 2 két éve dolgozunk az ezzel foglalkozó önálló törvénycsomagon, a remények szerint még áprilisban benyújtható lesz, és így a tavaszi ülésszakban tárgyalhatja a Tisztelt Ház, tehát akár még idén hatályba léphet.” A csomag többféle új lehetőséget biztosítana a tulajdonostársaknak – folytatta – és az érintettek választhatnak a nekik megfelelő módszerek közül, hogy kialakíthassák az 1/1-es tulajdonukat.

A helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy a törvénycsomagnak sok olyan eleme is van, amely a 21. század kihívásaira reagál, elmozdul a digitalizáció irányába, például a termőföldek adás-vételi szerződéseit az interneten bárki megtekintheti. Emlékeztetett: az NFK már az idén lépéseket tett a saját eszközeivel az osztatlan közös földtulajdon felszámolására, amikor meghirdette eladásra a 3 hektár alatti állami tulajdoni hányadokat, és ezekre kizárólag interneten lehetett ajánlatot tenni. A tapasztalat szerint a gazdák nyitottak az egyszerűsített digitális megoldásokra és jól működik a rendszer.

Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója
Forrás: OPH

Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója megerősítette: az utóbbi időszakban a gazdák kifejezetten várták az online megoldásokat az agráriumban is. A gazdatársadalom is folyamatosan fejlődik ezen a téren, és a kamara igyekszik segíteni őket. Az egységes kérelmek benyújtása például csak elektronikus úton lehetséges, és Magyarország az elsők között volt, aki ezt bevezette. A 170 ezer kérelemből 120 ezret a kamara falugazdászai adnak be. A digitális megoldások iránti érdeklődés leginkább a fiatalokra és az aktív földvásárlókra jellemző.

A NAK stratégiai igazgatója beszélt arról is, hogy számos módosító javaslat érkezett a törvényjavaslathoz, ezek egy része politikai, más része szakmai alapon áll, spektrum pedig az apró technikai módosítástól a komoly tartalmiig terjed. Mint elmondta, a NAK is nyújtott be javaslatot, a legfontosabb közülük például a földbizottságra vonatkozó, ami a termőföld adás-vételénél lehet kulcsfontosságú. Ez inkább technikai pontosítás, viszont ennek a joggyakorlás során mégis nagy jelentősége van – mutatott rá. Az öntözéshez kapcsolódóan is érkezett módosító javaslat, egyebek mellett az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ erőforrásait többek között az öntözésfejlesztés elősegítésére is fel kell használni.

Cseszlai István elmondta azt is, hogy a legaktívabb párbeszéd a NAK és a tárca között a termőföld forgalmára vonatkozó szabályozással kapcsolatban volt. Több olyan javaslat is bekerült a csomagba, ami a NAK szerint nagy előrelépést jelenthet. A módosítók egyik csoportjába azok sorolhatók, amelyek az elmúlt évek joggyakorlata alapján valamilyen pontosítást igényelnek vagy adott esetben valamilyen visszaélési lehetőséget zár be – fejtette ki –, a másikba pedig azok, amelyek a mostani lehetőségre reagálva teszik könnyebbé az eljárást. Az elsőre példák lehetnek azok a trükkös szerződések, amelyekkel a hatósági jóváhagyást akarták kikerülni. Az életjáradéki vagy tartási szerződéseknél találkozni lehetett olyannal, ahol 30 éves volt a szerződő. A törvénycsomag most leszűkíti azok körét, akik ilyen szerződést köthetnek: ez a közeli hozzátartozó, az állam, az egyház. De a csomag tartalmazza az elmúlt évben hatályba lépett módosítások finomhangolását is, „itt értelmezéssel segítjük az egységesebb bírói joggyakorlat kialakulását”.

Téma: „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat tartalmi elemeinek ismertetése - szakmai szimpózium
Vendég: Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Dr. Cseszlai István stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
Kapcsolódó cikkek
Következő adásunk
Téma: Az egyházi közösségek Kőbányát erősítik – Cseh Zoltán, a kőbányai Szent György plébánia plébánosa, Szilágyi-Sándor Gabriella, a Budapest-Kőbányai Református Egyházközség lelkésze és Benkóczy Péter, a Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség lelkésze
Ezt követő adásaink