Közigazgatás
Gyors reagálás és társadalmi összefogás Magyarországon
OPH Kép: Shutterstock
2020. május 26.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára az OrientPress Hírügynökség május 21-én tartott pódiumbeszélgetésében foglalta össze a koronavírussal szembeni védekezés első szakaszának legfontosabb elemeit a szociális intézményeket illetően.

A vírus megjelenésekor drámai hírek és képek érkeztek Európából, Spanyolországban például a hadügyminiszter jelentette be, hogy az idősotthonokban magukra hagyott elhunytakat találtak a katonák, de Olaszországból, sőt az Egysült Államokból is felkavaró beszámolók érkeztek – idézte fel az Emmi államtitkára, aki kiemelte, hogy Magyarországon az első szakaszban a járvány megfékezése és kordában tartása sikerrel zárult.

A szociális intézményrendszer érintettségéről szólva emlékeztetett: hazánkban közel ezer idősotthon van, közülük alig több mint harmincban van jelen a járvány, ami 3 százalékot jelent. Hangsúlyozta, hogy az Emmi időben kiadta a szakmai protokollokat, eljárásokat, a tisztifőorvos asszony pedig időben meghozta azokat a határozatokat, amelyekkel az intézményeket izolálni lehetett. Emlékeztetett arra is, hogy már március elején felvételi zárlatot rendeltek el, látogatási tilalmat vezettek be, illetve az lakók sem hagyhatták el az intézmények területét. Ez azt jelenti, hogy közel három hónapja zárva vannak ezek az intézmények – mutatott rá.

Nyilván nehézséget és kényelmetlenséget jelent mindez a lakóknak és a dolgozóknak is, de szükséges lépés volt, amelynek a fokozatos fenntartása még indokolt – magyarázta. A vírusveszély nem szűnt meg, a szociális területnek pedig speciális jellemzői vannak – húzta alá. A kijárási korlátozások enyhültek ugyan, és sok tekintetben szabadabb a mozgás, az idősotthonokban azonban a legveszélyeztetettebb emberek élnek, ráadásul zárt közösségekben, így az elővigyázatosság hatványozottan fontos esetükben. A továbbra is fennmaradó intézkedések tehát az ő védelmüket szolgálják, miközben igazodni is kívánnak a járványgörbe mutatta helyzethez – tette hozzá.

Fülöp Attila arra is kitért, hogy mikor kell szigorítani és mikor van lehetőség enyhítésre, az népegészségügyi kérdés, a járványgörbe alakulásának a kérdése. „Most úgy látjuk, hogy a lazító lépések az idősotthonok esetében tehetők meg legutoljára” – fogalmazott.

Az önkormányzatok járvány alatti teljesítménye kapcsán Fülöp Attila felidézte, hogy egyértelmű felelősségi viszonyok vannak az önkormányzatok feladatait illetően. Az idősotthonok fenntartója – amely lehet az állam, önkormányzat, egyházi vagy civil szereplő – biztosítja a működést, a rendet és a biztonságot – emlékeztetett az államtitkár. Fülöp Attila kifejtette: a szociális és az intézményi ellátás is akkor jó, ha a helyi közösség ereje és a helyi specialitások is megtalálhatóak az intézmény működésében, mindennapjaiban. Az idősotthonokban 55 ezer férőhely van, amelyek döntő többsége az említett fenntartókhoz tartozik, s az ő felelősségük, hogy ezekben az intézményekben rend legyen. A feladatellátáshoz állami normatívát kapnak, de nekik kell biztosítani a jogszabályi előírásokat, például azt, hogy legyen orvos, megfelelő higiénés körülmények és így tovább. Ha ezek közül bármi is hiányzik, az már a fenntartó felelőssége – emelte ki.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a fenntartók – egy-két rossz példától eltekintve – megtették, amit lehet, és minden erejükkel azon dolgoztak, hogy megakadályozzák a vírus bejutását, illetve ha a koronavírus mégis megjelent az intézményben, akkor maximálisan törekedtek arra, hogy a helyzetet megfelelően és jól kezeljék. Fülöp Attila kiemelte: ezt a fajta sikeres izoláltságot még egy ideig fenn kell tartani.

Az idősek számára nyújtott önkormányzati alapellátás kapcsán hozzáfűzte, hogy feladatellátásuk segítésére az állam a járvány idején eltekint attól, hogy minden esetben rászorultsági kritériumot kelljen vizsgálni és forrást is biztosít. A tapasztalat szerint a feladatot a szolgáltatások átalakításával az intézmények el is tudták végezni – tette hozzá.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára
Forrás: OPH

Fülöp Attila a gyermekotthonok helyzetére térve elmondta, esetükben enyhítés történt, a gyermekotthonokban élők már elhagyhatják az otthon területét, illetve esetükben a látogatási tilalmat is feloldották, a fogyatékosotthonokban élők pedig intézményi szervezett körülmények között hagyhatják el az otthont. A látogatási tilalom feloldása rájuk vonatkozóan azt jelenti – részletezte –, hogy sor kerülhet személyes találkozásokra, illetve a kijárási tilalom helyett – intézményi felügyelet mellett – szervezett programokkal elhagyhatják az otthonokat.

Hazánkban a járvány harmadik hónapjában kijelenthető, hogy első körben a fertőzés elkerülte a gyermekotthonokat, a lakók egészségének megóvása azonban természetesen továbbra is prioritás – hangsúlyozta Fülöp Attila.

Rámutatott arra is, hogy a mostani járványhelyzet egyik nehézsége ezen a területen az volt, hogy az otthonban élők még oktatási célból sem hagyták el az intézményt, hiszen a gyerekek nem járhattak iskolába, és ez a bezártság, valamint a külsős programok hiánya a „békeidőnél” nagyobb terhet jelentett rótt minden otthonra.

A digitális oktatás bevezetése kapcsán Fülöp Attila elmondta, hogy a gyermekotthonokban, valamint a nevelőszülőknél élő gyermekek esetében az elején felmérést végeztek arról, hogy milyen technikai eszközök állnak a diákok rendelkezésére, és az összefogásnak köszönhetően civil és állami felajánlások révén növelni tudták az otthonok eszközellátottságát. „Esetükben a digitális oktatás bevezetése eszközbővülést jelentett” – fűzte hozzá.

Az államtitkár a koronavírus-járvány miatt felfüggesztett örökbefogadási folyamatról is szólt, és mint mondta, mostanra az is újraindult. A téma kapcsán Fülöp Attila felidézte: jelenleg 23 ezer olyan gyermek van, akiket fejlődésük és biztonságuk érdekében ki kellett emelni a vérszerinti családjukból. Ezek a gyerekek vagy intézménybe kerülnek, vagy nevelőszülői családhoz. A 23 ezer gyermek kétharmada él nevelőszülőknél, tehát mintegy 15 ezer gyerek. A családközpontú gyermekvédelem állami prioritás – húzta alá, hozzátéve, hogy az a cél, hogy a lehető legtöbb gyermek kerüljön nevelőszülőkhöz az intézmények helyett. Ha pedig mégis elkerülhetetlen az intézmény – folytatta –, például pszichés, mentális problémák miatt, akkor se nagy létszámú otthonba kerüljön, mert a kicsi lakásotthonokban tanulhatják meg a gyermekek a kis közösségekhez való kötődést.

Fülöp Attila a lazítások kapcsán hangsúlyozta: minden enyhítést jelentő intézkedés kizárólag a népegészségüggyel egyeztetve történhet, hiszen alapvetően nem szociális szakmai kérdésről van szó. Közölte: folyamatosan figyelik a járványhelyzet alakulását, mert annak megfelelően lehet intézkedést hozni. Mint fogalmazott, a szociális terület célcsoportjai esetében nehéz szocializációjú, nehéz egészségügyi állapotú közösségekről van szó, ezért itt másképpen kell eljárni, és csak későbbi kivezetéssel, szigorúbb feltételekkel lehet megvalósítani az enyhítést.
Fülöp Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy az új koronavírus-járvány kapcsán láthatóvá vált: a helyi összefogás és a mások segítése mozgósította az embereket, miközben tudatosult az is, hogy az állam nem egy távoli intézmény, hanem mind a kormánynak, az intézményeknek, a magáncégeknek, az állampolgároknak és szervezeteknek, közösségének szerepe van, mindenkinek megvan a maga feladata és a maga felelőssége. Ez a társadalmi összefogás – például az önkéntes maszkvarrás, az adományok, a felajánlások – megmutatja, hogy a magyarok érzik: összetartozunk, egy közösség vagyunk és a vészhelyzeteket csak együtt tudjuk sikeresen átvészelni.

A szociális ügyekért felelős államtitkár kitért arra is, hogy a több mint 8 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató állami tulajdonú Kézmű Nonprofit Kft. kérésükre már a járványhelyzet elején maszkvarrással segítette az országot, s a kezdetekkor napi 25-30 ezer maszkot gyártottak. „Ez emblematikus példa, hiszen a megváltozott munkaképességű ember ugyanúgy dolgozni akar, és ugyanúgy hasznos tagja akar lenni a társadalomnak, mint ép társa” – húzta alá. A járvány első heteiben az ő munkájuk valós, érthető és értelmezhető segítség volt – fogalmazott Fülöp Attila.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide klikkelve érhető el.

Téma: A koronavírus járvány második szakaszának aktualitásai a szociális intézményrendszerekben - az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárság szakmai szimpóziuma
Vendég: Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
01:36 A járvány első szakaszának megfékezése
06:34 Idősotthonok, egyértelmű felelősségi viszonyok
12:39 A gyermekotthonok digitális eszközbővülése
14:00 Gyermekvédelem, örökbefogadás a járvány idején
15:44 Családközpontú gyermekvédelem, nevelőszülők, lakásotthonok
24:24 A megváltozott munkaképességűek és a multik is a járvány ellen
Most adásban
Téma: A koronavírus járvány hatása a gazdasági életre - tudnivalók a hazai mikro- kis- és középvállalkozások indításával kapcsolatban - szakmai szimpózium - összefoglaló 2. rész – Marjay Gyula elnökségi tag, VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete
Ezt követő adásaink