Közigazgatás
Fontos változások a földügyi szabályozásban
OPH Kép: Pixabay
2020. június 8.

Az új elemekről Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelő helyettes államtitkára beszélt az OrientPress Hírügynökségnek június 3-án.

A témát áttekintve Nagy János az osztatlan közös földtulajdon újratermelődésének problémája kapcsán emlékeztetett: a tárca korábban már jelezte, hogy jelentősen fel kívánja gyorsítani az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának ügyét, s ezzel összefüggésben a minisztérium készített egy törvényjavaslatot, amely hamarosan elfogadásra kerül. Az intézkedések azt szolgálják, hogy a meglévő osztatlan közös földtulajdon a jelenleginél egyszerűbben, olcsóbban, gyorsabban, kevesebb adminisztratív teherrel felszámolásra kerülhessen. Hozzátette: a törvénycsomag nem kezeli még az újratermelődés kérdését. Felidézte: jelenleg az ilyen tulajdon keletkezésének legfőbb oka az öröklés, és erre is választ kell adni, de ezt komplex módon kell megtenni. A problémakörre ma is van megoldás, mégpedig a végrendelkezés, de Magyarországon ezzel kevesen élnek. A felméréseik szerint átlagosan 10 százalék alatti a szám, az agráriumban pedig még alacsonyabb, 5 százalék alatt van a végintézkedések általi földtulajdonjog-szerzés.

Mint hangsúlyozta, a minisztérium komplexebb megoldáson dolgozik, mert ma már nem elég csupán a földekről beszélni, hiszen a földek jellemzően egy gazdaság részeként működnek, így komplex gazdaságátadásról kell gondolkodni. Ez ugyanakkor felvet egyrészt polgári jogi kérdéseket – folytatta –, tehát az öröklés általános szabályaihoz képest kell speciális szabályokat alkotni, másrészt felvet olyan adózási, illetékfizetési és egyéb kérdéseket, amelyeket kezelni kell. Nagy János kiemelte: a kormánynak szándéka, hogy az osztatlan közös földtulajdon újratermelődésének jelenlegi legfőbb forrását megszüntesse, ehhez azonban komplex agráröröklési szabályozás szükséges, melyen már jelenleg is dolgozik a tárca. „Bízom abban, hogy ennek látható eredményei lesznek még ebben a kormányzati ciklusban” – húzta alá a helyettes államtitkár.

Nagy János kitért arra, hogy ha egy tulajdonostárs meg akarja venni a többi tulajdonostárstól a földrészleteket – amire most az új törvényjavaslat szerint lehetősége lesz –, akkor ehhez várhatóan a kereskedelmi bankoktól jó kondíciók mellett tud majd hitelt felvenni. Mint mondta, ezek a bankok versenyezni fognak az ilyen ügyfelekért, mert sokkal értékesebb az a termőföld, amely 1/1-es tulajdonban van, és a banknak megéri, hogy a teljes megosztási folyamat költségeire kedvező kamatozású hitelt biztosítson. A helyettes államtitkár szerint ez lehet a pénzügyi megoldása a jövő évtől a folyamatnak.

Arra a felvetésre, hogy megszüntethető lehet-e az ügyvédkényszer a kisebb földek adás-vétele esetén, Nagy János úgy válaszolt, hogy álláspontja szerint ez azért nem lehetséges, mert nincs két egyforma föld, nincs két egyforma feltételrendszer és nincs két egyforma jogviszony. Mint kifejtette, nehéz lenne értékhatárt meghatározni, emellett az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény is ügyvédkényszert ír elő azért, hogy a jogszerűség, a szakszerűség, a hitelesség biztosítva legyen. Ez alól nem lehetett kivételt tenni – mondta –, az új törvénycsomag azonban nagy könnyebbséget hoz az érintett földtulajdonosoknak abban, hogy a földmérők igénybe vételének kényszere már nem szerepel az előírások között. Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium ingyenes, úgynevezett „osztó” szoftverrel segíti azokat a gazdákat, akik úgy döntenek, hogy megosztanák az osztatlan közös földtulajdont. A tulajdonostársak a programmal meg tudják állapítani a területhatárokat és hogy melyik a rájuk eső tulajdoni hányadnak megfelelő területnagyság. A szoftver segít deklarálni ezt a fajta egyezséget – mutatott rá a szakember. Ügyvédi közreműködésre továbbra is szükség van – folytatta –, de a programmal kialakított térképvázlatot már fogadja a földhivatal és ez alapján már létrejöhetnek az új, önálló helyrajzi számok. A megosztás azonban nem kötelező, az új szabályozásban semmilyen kényszerelem nincs – hangsúlyozta Nagy János.

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelő helyettes államtitkára az OrientPress stúdiójában
Forrás: OPH

A „senki által nem igényelt földterületek” hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban a helyettes államtitkár arra mutatott rá, hogy ezek vagy állami, vagy magántulajdonban, vagy egyéb tulajdonban vannak, ezért különbözőek a válaszok is. Mint mondta, az állami tulajdonban lévő, de nehezen hasznosítható földterületek esetében az elmúlt években jellemzően megbízási szerződéseket kötött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), az idei évben pedig elindult az éppen ezeket a kisebb méretű, nehezen hasznosítható földeket érintő értékesítési program – nagy érdeklődés mellett. „Ezzel tisztul az állam portfóliója, és jó helyre, az érintett tulajdonosokhoz, helyi gazdákhoz kerül ezen földek tulajdonjoga.” Az osztatlan közös földtulajdonban lévő, de senki által nem hasznosított területek esetében az új szabályozás úgy szól, hogy ha valóban nincs olyan egyetlen tulajdonostárs sem, aki bármelyik javasolt, törvény által lehetővé tett módszerrel elvégezné a megosztást, vagy nem sikerül a tulajdonostársakkal való megegyezés, akkor jöhet az állam és kisajátíthatja ezt az ingatlant, utána pedig ő maga gondoskodhat ennek a hasznosításáról. Az állam a legtöbb esetben nem kíván aktív szerepet vállalni az osztatlan közös tulajdonú földek rendezésében – emelte ki Nagy János –, viszont azt is szeretné, ha ezek a birtokstruktúrák is rendezésre kerülnének. Ha az államhoz került földek valóban nem kellenek senkinek, akkor ezt megkaphatják az önkormányzatok. A július 1-jén hatályba lépő törvényben változni fog a szabályozás, és az önkormányzatoknak 5 hektárig lehetőségük lesz ingyenes tulajdont szerezniük minden olyan állami földön, amelynek az elmúlt években a hasznosítása nem, vagy nehezen volt megoldható. A korábbiakhoz képest jelentősen bővül az önkormányzatok lehetősége, hogy földtulajdont vagy vagyonkezelői jogot szerezzenek ingyenesen – fűzte hozzá.

Nagyon János hangsúlyozta, a valós, gyakorlati igényekhez kívánták igazítani a szabályozást, így például a temetők bővítésére is kaphat az önkormányzat tulajdonba ingyenesen állami földet, ez korábban csak a létesítésre vonatkozott. De lehetővé válik, hogy településfejlesztési célokra is kapjon ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe állami földeket az önkormányzat, továbbá a kisajátításról szóló törvényben részletezett közérdekű célok esetében is – sorolta Nagy János. Természetesen továbbra is megvan az a lehetőség, hogy a település határában lévő állami tulajdonú – jellemzően mezőgazdasági – utakat ingyenesen tulajdonba kapjon az önkormányzat, ha ezt kéri – jegyezte meg –, valamint továbbra is minden évben meg lehet pályázni állami földeket a szociális földprogram, illetve a közfoglalkoztatási program keretében. Jelezte: éves szinten átlagosan 1000-1500 hektár kerül akár 15 évre ingyenesen az önkormányzatokhoz, a pályázók száma minden esztendőben több száz. Hozzátette: természetesen rendelkezésre áll számukra a földvásárlás lehetősége is, illetve akár megbízási szerződést is tudnak kötni állami földre.

A földügyi szabályok változása kapcsán az AM helyettes államtitkára a többi között arról beszélt, hogy bár a 60 napos kifüggesztési időtartam nem változott, július 1-jétől a hirdetmeny.magyarorszag.hu oldalon kell kötelezően közzétenni 60 napra valamennyi termőföld-adásvételi szerződését, és ez az időtartam fog számítani az elővásárlási jogok gyakorlása szempontjából. A helyi hirdetőtáblán közzétett hirdetménynek már nem lesz jogi relevanciája – jegyezte meg, kiemelve azt is, hogy a kötelező internetes közzététel a transzparenciát szolgálja.

Az új törvény kapcsán felidézte azt is, hogy a 2014-ben hatályba lépett földforgalmi szabályozás egyik fontos célkitűzése, hogy azok használják a földet, akik ténylegesen meg akarják művelni, s ne legyenek olyan félig legális, bújtatott vagy álcázott földhasználatok –„zsebszerződéseknek” –, amelyek valójában a tulajdonjog kijátszását szolgálják. Kiemelte: a kormány minden eszközzel ez ellen küzd, és a tartási, életjáradéki szerződések kapcsán most kifejezett tilalmat vezet be a törvény azzal, hogy önkormányzatok, egyházak és az állam, illetve közeli hozzátartozók javára létesíthetők csak ezek a szerződések. A lépéssel egy kiskaput kívántak bezárni a visszaélések visszaszorítása érdekében. Az állam javára természetesen csak életjáradéki szerződés lesz létesíthető – tette még hozzá a tárca helyettes államtitkára.

Az elővásárlás kérdése kapcsán utalt arra, hogy a hároméves földhasználat igazolása az elővásárlási jog gyakorlásánál nagyon fontos. Az elővásárlási jogosultságok sorrendjében a földet használó földműves a nagyon előkelő második helyen szerepel, közvetlenül a Magyar Állam után – emlékeztetett a szakember. A problémát korábban az okozta, hogy nem volt világos, honnan számít a 3 év, ezért most az új szabályozással egyértelművé tették, hogy azt a földhasználati nyilvántartás adataival kell igazolni. Nagy János megjegyezte, az új szabályozás fogalmakat is pontosított, és példaként a helyben lakó szomszéd fogalmát említette.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide klikkelve érhető el.

Téma: Nagy jelentőségű agrártémák: földértékesítési program, az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása és az öntözésfejlesztés – hallgatói, nézői kérdéseinek megválaszolása - szakmai szimpózium
Vendég: Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
A szimpózium moderátora: Bátor Anna, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
01:36 Osztatlan közös földtulajdon, komplex agráröröklési szabályozás
11:55 Nehezen hasznosítható területek, önkormányzatok vagyonszerzése
18:10 A földügyi szabályozás változásai
23:53 Öntözésfejlesztési beruházások
34:35 Belterületi és mezőgazdasági célú kutak
41:11 Öntözési közösségek, mintaprojektek
Most adásban
Téma: „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat tartalmi elemeinek ismertetése - szakmai szimpózium – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Dr. Cseszlai István stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Ezt követő adásaink