Gazdaság
Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásának kormányrendelete
OPH Kép: Pixabay
2020. július 6.

Az öntözésfejlesztést segítő szabályozás részleteiről és jelentőségéről Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt az OrientPress Hírügynökségnek június 24-én.

A napokban jelent meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete. A 2019. évi törvény megteremtette lehetőséget az öntözési szolgalom alapítására, az öntözési közösségek elismerésére és ellenőrzésére, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyására. Az előterjesztés e részletszabályokat tartalmazza.

„Az öntözési szolgalom jól rímel az osztatlan közös földtulajdonra”, mert hasonló probléma van jelen – emlékeztetett Nagy János –, azaz ha több tulajdonos van, akkor mindig akad valaki, aki nem együttműködő. Az öntözésfejlesztésnek is nagy gátja volt mostanáig, hogy nem sikerült megállapodni néhány tulajdonostárssal, földhasználóval az öntözővíz átviteléről a földterületen. Ám – fogalmazott a helyettes államtitkár – sokkal nagyobb közérdek, hogy öntözhető területek jöjjenek létre, mint az, hogy valakinek a tulajdonjoga ilyen módon ne sérüljön. Az öntözési szolgalmi jog lehetőséget biztosít arra, hogy az öntözési közösségben részt venni nem kívánó tulajdonostárs területén átvezessék a vizet. Nincs szükség a hozzájárulására – de törekedni kell az egyezségre –, ugyanakkor meg kell adni a többségnek a lehetőséget, hogy az akaratát érvényesíthesse – mondta Nagy János. Az érintett gazda ilyenkor kompenzációt kap, egyszer a szolgalom létesítéséért, illetve évenként kártalanítás is jár neki az öntözési szolgalom igénybevételéért.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is: jelentős Vidékfejlesztési Program-beli támogatással lehet majd ősztől segíteni az öntözési közösségeket, és mind a tervezésre, mind a rekonstrukcióra, mind az új öntözőlétesítmények kiépítésére lesz kellő mértékű forrás. Egy, de akár 2 milliárd forint is elérhető a közösségek számára 50 százalékos támogatásintenzitás mellett.

Beszélt arról is, hogy a vízlétesítmények nyomvonalának kijelölésekor komplex szempontrendszert kell figyelembe venni. Sok esetben nem újat kell létrehozni – magyarázta –, mert megvannak az egykori öntözőművek, csatornák. Tervezni ilyenkor is kell – folytatta –, ott viszont, ahol teljesen új öntözőrendszer fejlesztésére, új harmadlagos művek tervezésére van szükség, elsődleges szempont, hogy legyen folyamatosan öntözővíz, majd ezután következik, hogy milyen az adott növénykultúra vízigénye, milyenek a talaj- vagy a tulajdonviszonyok, hol a legkönnyebb elvezetni, vagy milyen természetvédelmi szempontok vannak.

„Segíteni fogunk a gazdáknak, átvállalunk sok szakhatósági állásfoglalás beszerzését.” A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) a körzeti környezeti terveket el fogja készíteni a gazdák helyett, így ők már kérhetik a vízjogi engedélyeket. Ezek a segítségek arra ösztönözhetik a gazdákat, hogy legyen bátorságuk belevágni – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár. Nem csak az adminisztratív terhek könnyebbednek így, de sok millió forint megtakarítást is jelent a gazdák számára az, hogy az állam elvégzi ezt a feladatot. Az öntözési közösséget mint jogi személyt az agrárminiszter ismeri el – jegyezte meg. Nagy János elmondta: a rendelkezésre álló költségvetési források jelentős részét jövő évben arra szeretnék fordítani, hogy ahol már láthatóan idén megalakulnak az öntözési közösségek, számukra a körzeti környezeti tervek készen legyenek. Az a cél, hogy az ingyenesen rendelkezésükre bocsátott tervekkel már mehessenek vízjogi engedélyért – emelte ki.

Következő adásunk
Téma: Egyedülálló hazai innováció az online földbirtok-értékelés / digitális megoldások a földforgalomban - háttérbeszélgetés – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Sáhó Ákos ügyvezető, Agrotax Kft.
Ezt követő adásaink