Kultúra
Grezsa István: csak az önazonosság teheti ismét naggyá a magyarokat
OPH Kép: OPH
2020. augusztus 21.

Csak az önazonosság és az abban rejlő erő teheti ismét naggyá a magyarokat – mondta Grezsa István miniszteri biztos augusztus 20-án Szekszárdon, a „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás megnyitóján.

Különleges jelentőséget ad a tárlatmegnyitó dátuma, augusztus 20-a, az államalapítás és Szent István király ünnepe – kezdte beszédét Grezsa István miniszteri biztos, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy Kovach Anton műveiben jó értelemben keverednek a kultúrák, a kárpátaljai festészet és benne e művek alkotója az egymást gazdagító kultúrákra nagyszerű példa. Mint fogalmazott, a kiállítást látva a nagyság, az erő és az otthon szavak juthatnak a néző eszébe. A nagyság – mondta – itt nem csak a képek méretét jelenti, hanem részben földrajzit is, hiszen megjelenik az egész Kárpát-medence, de még inkább azt a hihetetlen teljesítményt, amit ez a hatvannégy kép tükröz. A vármegyeközpontokat nézve a látogató ráébredhet arra, hogy milyen teljesítményekre voltak képesek az itt élő magyarok és nem magyarok. Az itt élő népekkel együtt – Szent István koronájának erejéből táplálkozva – alkottuk meg azt, amit ma itt Szekszárdon megcsodálhatunk. Azt üzenik, hogy a száz évvel ezelőtt történteket, Trianont meghaladva merjünk ismét nagyok lenni. A nagyság azonban erő nélkül semmit sem ér, de ez az erő nem katonai vagy gazdasági erő, hanem az, ami bennünk magunkban van, s amit nevezhetünk lelkierőnek vagy önazonosságnak, de csak ez tehet ismét naggyá bennünket. Nem országméretbeli kérdés, hogy milyen erősek vagyunk mi, magyarok – folytatta –, mert alapvetően mindig az volt a döntő, hogy mi mit gondolunk önmagunkról.

Grezsa István miniszteri biztos
Fotó: OPH/Jantner Zsolt

A miniszteri biztos Kányádi Sándor költőt idézte, aki azt üzente, hogy legyünk újra határtalanul magyarok. Grezsa István hangsúlyozta: eljött az ideje, hogy a Kárpát-medence egészét tekintsük újra otthonunknak, mert a határtalanul magyar érzéshez az is hozzátartozik, hogy jobban otthon vagyunk Ungváron, Pozsonyban, Brassóban vagy Erdély bármelyik szórványterületén, hiszen egy közös gyökerű kultúrából táplálkozunk.

Fotó: OPH/Jantner Zsolt


.
Hozzátette: ha a Kárpát-medence a szlovákokkal, románokkal, szerbekkel és más nemzetekkel közös otthonunk, és ha képesek lennénk újra a közös otthont közös élménnyé és közös erőforrássá tenni, akkor együtt képesek lennénk Trianon árnyékán túllépni. A miniszteri biztos köszönetét fejezte ki Benza Györgynek, a projekt megálmodójának, Szekszárd városának, hogy méltó helyszínt adott a grandiózus kiállításnak, valamint Kovách Antonnak, aki megvalósította ezt az álmot.

Fotó: OPH/Jantner Zsolt

Kocsis Fülöp, a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájának, a rendezvénysorozat fővédnökének gondolatait Berlinger Attila tolmácsolta. Az érsek-metropolita egyebek mellett arra a nehéz kérdésre kereste a választ, hogy június 4-re emlékezve a ma magyarjai miről beszéljenek: fájdalomról vagy örömről, sebekről vagy gyógyulásról, gyászról vagy föltámadásról. Mint fogalmazott: „ha a fájdalmainkról nem beszélünk, nem tudjuk értékelni az örömeinket, ha a sebekről nem beszélünk, nem fogjuk föl a gyógyulásunkat, ha nem beszélünk a gyászról, nem tudjuk, mi az a föltámadás”. Szólt arról is, hogy áldja a nevét azoknak az államférfiaknak, akik a trianoni gyásznapot az összefogás napjává nemesítették, mert „építeni kell, nem sebeket nyalogatni, küzdeni kell, nem fájdalmakat mutogatni, föltámadást kell meghirdetni, nem a gyászon keseregni”. Hozzátette: „fontos hivatást kapott a megcsonkított, de ereje nagyságától megfosztottan is élni tudó, élni akaró nemzetünk. Életet hirdetünk, megbocsátást, kiengesztelődést.”

Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke
Fotó: OPH/Jantner Zsolt

A három évvel ezelőtt indított – és a Miniszterelnökség által támogatott – kezdeményezés immár megvalósult és sikeres lett – mondta Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, aki a projekt küldetésének nevezte, hogy ébren tartsa a nemzeti emlékezetet. Trianonról sokféleképpen lehet emlékezni – folytatta –, ez a kiállítás azonban azt szeretné megmutatni, hogy egy darabokra hullott kép ragyogó szilánkjai újra összeilleszthetők. Emlékeztetett: a vándorkiállítás a vármegyék jelentős részét érinti, s ezzel házhoz viszik az emlékezetet, ugyanakkor arra is szeretnék biztatni a nézőket, hogy személyesen járják végig a képek helyszíneit. A szövetség elnöke felidézte: a vándorkiállítás júniusi, esztergomi nyitórendezvényen Kocsis Fülöp érsek-metropolita kezdeményezte, hogy a Kéktúrához hasonló mozgalom induljon a vármegyeközpontok felfedezésére. „Ez lehetőséget teremt arra, hogy folyamatosan eljusson az a fontos üzenet, hogy valamikor ezek a vármegyék egy nagy egésznek az elemeit képezték és a magyar nemzet erejét adták” – fogalmazott Benza György. Hozzátette: a vármegyék évszázadokon keresztüli együttműködése most újraértelmeződik, méghozzá békével és üdvözlő jobb nyújtásával.

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere
Fotó: OPH/Jantner Zsolt

Ács Rezső, Szekszárd polgármestere köszöntőjében a többi között arról szólt, hogy a város és a szűkebb régió legkorszerűbb kiállítótere, a Művészetek Háza örömmel fogadta be a tárlatot, és megtiszteltetésnek tartják, hogy a vándorkiállítás második helyszínéül Szekszárdot választották a szervezők, akik méltónak találták a helyszínt ehhez a nagyszerű vállalkozáshoz. A polgármester hangsúlyozta: a város számára is kiemelkedő érték a kiállítás üzenete, az összefogás és történelmi gyökerekre való támaszkodás fontossága, hiszen Szekszárd is büszke a hagyományaira és arra, hogy olyan saját értékei vannak, amelyekre építeni tud. A kiállítás rávilágít arra is – mondta –, hogy a települések és a közösségek mire építkezhettek az elmúlt évszázadokban, s hogy mi lehet a titka, hogy a magyarok újra és újra talpra tudtak állni.

Fotó: OPH/Jantner Zsolt

Emlékeztetett: a nemzet a tradícióira büszke közösségekből, településekből és városokból áll össze. A kiállítás hozzásegít ahhoz is – tette hozzá –, hogy értékelni tudjuk elődeink munkáját, éppen ezért fontos, hogy minél több iskolai csoport látogasson el a kiállításra, mert ezzel erősíthető a közösség hagyományainak megbecsülése és az összetartozás érzése.

Feledy Balázs művészettörténész
Fotó: OPH/Jantner Zsolt

Kovach Anton sorozata lenyűgöző és példa nélküli vállalkozás a kortárs magyar festészetben – fogalmazott Feledy Balázs művészettörténész, a projekt kurátora szakmai megnyitójában. Mint mondta, önmagában is tiszteletre méltó, hogy az alkotó végigjárta a hatvannégy helyszínt – hiszen nem fényképek, illusztrációk alapján festette meg képeit –, személyes impressziói pedig ott vannak minden egyes darabon. Kovách Anton minden esetben megtalálta a témához szervesen illeszkedő stílust. Mindez látvány alapú – folytatta –, de nem naturalista, színei valóságosak és álomszerűek is, ragaszkodik a valósághoz, de nem veszik el a részletekben. Itt nem a festés önmagában a nehéz – mutatott rá a kurátor –, hanem a döntés, a koncipiálás, hogy mely motívumokat választ ki az adott városról, mely részeket emel ki az adott helyszínről. Üzenete van annak is – folytatta –, hogy az egyes városokban milyen szobrokat örökít meg, melyek az építészeti architekturális aurával együtt nagy művészi teljesítménnyé teszik a sorozat. A téma megvalósításában mindig megtalálja az újra és újra építkezés eszközrendszerét, itt látható művei pedig nagyon is Kovách Anton-képek: valódi kolorista, aki egy nagy iskolából, a kárpátaljaiból érkezik, mély gyökérzetből táplálkozó tehetség, akinek festészete európai és magyar.

Fotó: OPH/Jantner Zsolt

Kiemelte: „ez maga a magyar történelem és maga a magyar földrajz” – ezért is fontos, hogy sok fiatal találkozzon a múlttal ennek a kiállításnak a segítségével.


A trianoni sorstragédiára emlékezés jegyében született vándorkiállítás egy hároméves projekt eredményeként valósult meg, és Kovach Anton festőművész által alkotott képeken keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.

A 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítás második, szekszárdi kiállítása október 2-ig látható a Művészetek Házában.

Téma: Szent István keresztény hagyatéka - a Szent Korona vármegyéi vándorkiállítás Szekszárdon
Megszólal: Benza György elnök, Kárpátaljai Szövetség; dr. Grezsa István miniszteri biztos; Ács Rezső polgármester, Szekszárd; dr. Feledy Balázs művészettörténész, kurátor; dr. Dupka György elnök, Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
Szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta, riporter: Bátor Anna, műsorvezető: Mérő Lenke
Kapcsolódó cikkek
Megnyílt a Szent Korona vármegyéi című vándorkiállítás Esztergomban

A programsorozat ünnepélyes nyitórendezvényét az egykori megyeháza dísztermében tartották – az OrientPress bővített beszámolója.

Következő adásunk
Téma: Szent István keresztény hagyatéka - a Szent Korona vármegyéi vándorkiállítás, 2020.06.25., Esztergom – Ötvös Sándor kormanyfőtanácsos; Kocsis Fülöp érsek-metropolita, görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye, a rendezvénysorozat fővédnöke; Benza György elnök, Kárpátaljai Szövetség; Prokopp Mária művészettörténész; Kovach Anton festőművész
Ezt követő adásaink