Külföld
Potápi: a magyar–román viszony „udvariasan korrekt”
MTI Kép: OPH
2020. szeptember 18.

A magyar–román viszony „udvariasan korrekt”, sok vitás kérdés van, amit nem sikerült tisztázni, de az benne a legpozitívabb, hogy a budapesti kormány végezni tudja a magyar nemzeti közösség érdekében folytatott munkát – így véli Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkárral a Krónika napilap közölt interjút a pénteki számában.

Potápi Árpád János reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb olyan helyzet alakul ki újra Romániában, amikor az RMDSZ is tagja lesz a kormánykoalíciónak, és politikusai olyan tisztségeket töltenek be, amelyekben többet tehetnek a magyar közösségért.

A közelégő helyhatósági választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy a magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. „Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek. Nélkülük nem képzelhető el magyar politikai jövő Erdélyben” – fogalmazott.

A kisebb magyar pártok színeiben, függetlenként, vagy román pártok jelöltjeiként versenybe szálló magyar jelöltekre vonatkozó kérdésre válaszolva „a magyar közösség érdekei elleni cselekedetnek” minősítette az esélytelen magyar jelöltek indítását olyan településeken, ahol nincs elsöprő többségben a magyarság. Hozzátette: azok a települések, ahol a magyarok vannak 80 százalék fölötti többségben elviselik ezt, de még ott se jó megoldás a magyar–magyar verseny, mert egymásnak ugrasztja az embereket.

Megemlítette: nemrég találkozott Josef Nogglerrel, az olaszországi Dél-Tiroli tartományi parlamentnek elnökével, aki úgy vélekedett, hogy az etnikai politizáláshoz nem hatékony a többpártrendszer. Ott is arra kellett rájönniük, hogy csak úgy tudnak közösen dolgozni az ottani németekért immár hetven éve, ha a nemzeti közösséget egyetlen párt képviseli.

A Klaus Iohannis Erdély vélt kiárusításáról tett kijelentését kommentálva az államtitkár megemlítette: a román államfő az erdélyi magyarok szavazataival került tisztségbe, de nem viszonozta a támogatást. Azt is hozzátette: Klaus Iohannisnak tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok azonban ezt úgy hálálták meg, hogy a magyar szabadságharcok idején a magyarok ellenségeivel szövetkeztek, és 1918. december 1-je után kimondták a csatlakozást Romániához. „Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól” – tette hozzá az államtitkár.

Arra reagálva, hogy az ukrán hatóságok nemrég a járványra hivatkozva nem engedték be Ukrajnába, hogy ott részt vegyen egy magyar állami támogatással felújított iskola átadásán, kijelentette: óriási visszalépést jelent, hogy Ukrajnában előbb-utóbb azokat a jogokat sem fogja élvezni a magyar nemzeti közösség – és a többi kisebbség, például a román –, amelyek a kommunizmus idején a Szovjetunióban megillették őket.

„Így hogy várják el, hogy saját állampolgáraik hűek és odaadóak legyenek a független Ukrajnához? Miközben ráerőltetik az ukrán nyelvet a nemzeti kisebbségekre, a kijevi kormány tagjai oroszul beszélnek egymással. (...) Magyarország az euroatlanti csatlakozási folyamatban minden ukrán törekvést korlátozni, vétózni fog, amíg ilyen lesz Kijev hozzáállása” – jelentette ki. Azt is hozzátette: ha egy ukrán államtitkár érkezne Magyarországra, hogy a kijevi kormány által támogatott ukrán oktatási intézményeket avasson fel – amire egyébként nincs példa –, akkor Magyarország mindent megtenne azért, hogy akadálymentesen tudjon beutazni, és egészségügyi kockázatok nélkül vegyen részt az ünnepségeken.

Következő adásunk
Téma: Ettől tanévtől a 7. osztályos fiúk is kérhetik az ingyenes HPV elleni oltást – Kásler Miklós miniszter, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ezt követő adásaink