Életmód
A fűtési szezon veszélyei
OPH Kép: Illusztráció, OPH
2021. január 26.

A téli időszakban, és különösen a nagyobb hidegek idején a szokottnál is jobban kell figyelni a tüzelő-fűtő berendezések helyes használatára – hívta fel a figyelmet Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az OrientPressnek nyilatkozva.

Az erős mínuszok érkezésekor fűtési technológiától függetlenül intenzívvé válik a fűtés, és önmagában veszélyforrást jelenthet, ha nem rendeltetésszerűen használják a fűtőberendezést – emelte ki Dóka Imre. Ilyen lehet például, ha nem megfelelő tüzelőanyagot használnak.

Veszélyforrást jelent, ha elmarad a készülékek karbantartása. A vegyestüzelésű kályhák, kandallók esetében hulladékot semmiképp sem szabad használni, mert – azon túl, hogy nincs hőértéke – környezetkárosítóak és tűzveszélyesek, akárcsak a lakozott vagy kezelt fa. Az említett berendezések esetében évente kell ellenőriztetni – szükség esetén tisztíttatni – a kéményeket, mert kátrány-, koromlerakódás következhet be, ami könnyen kéménytűzhöz vezethet. A kéménytüzek túlnyomó többsége jellemzően át is terjed a ház tetőszerkezére – hívta fel a figyelmet a szakember.

A gázüzemű kémények esetében másik veszélyforrás is van – folytatta Dóka Imre. Ha egy nyílt égésterű gázkazán huzamosabb ideig működik, akkor jelentősen elszívja a tér oxigénjét. A közelmúlt tiszaroffi példája mutatta meg, hogy bár rendben volt a gázkazán és a kémény, a levegőutánpótlás már határértéken mozgott. A kéményseprő tanácsára a háztulajdonosok azonnal beszereztek egy szén-monoxid-érzékelőt, és néhány nappal később ez mentette meg a család életét. Gyakran elfeledkezünk arról, hogy

a lakás levegőjét használja el például egy páraelszívó, egy szagelszívó ventilátor vagy egy ruhaszárító gép.

Az oxigént tartalmazó levegő megtartását segítheti az ablakba beépített részszellőző vagy a szellőzőrács megléte. Dóka Imre hangsúlyozta: a szén-monoxid-mérgezés veszélye minden olyan esetben fennáll, amikor látjuk a lángot. Ez vonatkozik például a gáztűzhelyekre is, hiszen a konyhában is előfordulhat, hogy maximális kihasználtsággal égnek a gázrózsák. És szintén gond lehet a gázüzemű vízátfolyós melegítőknél, amelyek jellemzően a fürdőszobákban találhatók.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz, amely fentről lefelé szorítja ki az oxigént a helyiségből, ezért

aki fejfájást, gyengeséget tapasztal magán, abban felmerülhet a gyanú, hogy tökéletlen égés történik, és oxigénhiányos állapot alakult ki.

Nagyobb hidegek esetén gyakran „rásegítenek” a fűtésre különböző eszközökkel, ami újabb veszélyforrást jelenthet – mutatott rá Dóka Imre. Az épületeknek is van egy adott elektromos áteresztőképességű vezetékhálózatuk. Ezek lehetnek egy akár 40-70 éve épült lakóházban, amikor az igények még nem kívántak akkora teljesítményfelvételt ezekről a hálózatokról, mint a maiak, tehát ebből a szempontból elavultnak minősíthetők. Ma már ott vannak a háztartásokban a konyhai robotgépek, a mikrohullámú sütők, a ruhaszárítógépek és így tovább. Ezért kell fokozottan odafigyelni, főleg ha például a hordozható elektromos fűtőberendezéseket hosszabbítóról működtetjük, amibe esetleg még további eszközöket csatlakoztattak. Az elosztóknak, hosszabbítóknak is van teljesítménymaximumuk, és túlterhelés esetén melegedés jön létre a vezetékben, a szigetelés megolvad, zárlat keletkezik, ekkor pedig kialakul az elektromos tűz vagy annak kockázata. Ha a közelében éghető anyag van, akkor gyakorlatilag percek alatt felcsaphatnak a lángok. Mindenki figyelmét szeretnénk felhívni, hogy

ne terhelje túl se a ház elektromos hálózatát, se az igénybe vett elosztót, hosszabbítót.

Másik jelentős veszélyforrás az intenzívebb fűtéskor a kályhák, konvektorok, kazánok közelében elhelyezett szárítandó ruhák, de minden éghető anyagot célszerű eltávolítani az ilyen berendezések közeléből. Akkor tudjuk magunkat biztonságban, ha füstjelzőt használunk, mert ilyenkor már a tűz kezdeti stádiumában figyelmeztet bennünket, 85 decibeles hangerővel – hangsúlyozta.

A katasztrófavédelem a téli közlekedési viszonyokhoz való alkalmazkodás fontosságára is fel kívánja hívni a figyelmet – mondta a helyettes szóvivő.

Amikor télen útra kelünk, mindenképp célszerű tájékozódni, hogy járható-e az adott útszakasz, milyen időjárásra számíthatunk, illetve érint-e bennünket valamilyen korábbi baleset. Ha járművünkkel

hosszabb útra indulunk, a szokásosnál több üzemanyagot tankoljunk,

mert egy esetleges többórás várakozásnál ennek kiemelt jelentősége lehet, emellett például legyen nálunk megfelelő mennyiségű folyadék – nagy hidegben esetleg meleg tea is –, de

a mobiltelefon is legyen feltöltve.

Ha bajba jutott embert vagy megsérült közművet látunk, akkor ezt a 112-es segélyhívón jelezzük.

A katasztrófavédelem évek óta működtet egy ingyenesen letölthető applikációt – emlékeztetett Dóka Imre. A VÉSZ-től, azaz veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatástól számos hasznos információt kaphat a felhasználó, így például olyan útzárról, folyamatban lévő beavatkozásról, amely akadályozhatja az úticél megközelítését, de a meteorológiai riasztásokról, figyelmeztetésekről is tájékoztatást ad. A VÉSZ tavaly megújult szolgáltatásának köszönhetően az applikáció kezelőjének már térségi információk jelennek meg, régiós szinten kaphat értesítést különböző témakörökben. A felhasználó egyre inkább a saját hír- és szolgáltatásigényéhez igazíthatja a VÉSZ-t, mert személyre szabottá vált – mondta el a szakember, hozzátéve, hogy az alkalmazást folyamatosan fejlesztik.

-