Belföld
A munkalélektan kulisszatitkai
OPH Kép: pixabay.com
2021. augusztus 3.

Egyáltalán mitől lesz valaki alkalmas a munkájára, és hogyan jövünk erre rá? – tette fel a kérdést Zerkovitz Dávid munkapszichológus a VDSzSz május 27-i tanácsadásán, amelyen az alkalmassági vizsga módszertanát és a szakmát mutatta be részletesen.


Egy kis történelem

A vasúton végzett alkalmassági vizsgálatnak kifejezetten hosszú időre visszavezethető története van – vezette fel a témát. Már az 1910-es években, a budapesti villamosközlekedés robbanásszerű kiterjedésével egy időben létezett a Beszkártnak (vagyis a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság nevet viselő egyik nagy BKV-elődnek) egy olyan pszichotechnikai laborja, ahol egy szobába épített villamosvezető-fülke imitációjában mérték a vezető reakcióképességét – mondta. Az a klasszikus munkalélektani módszertan pedig, ami alapján a reakcióidőt és a figyelemmegosztást vizsgáljuk, az az 1880-as évek óta létezik, persze nem változatlan formában – tette hozzá.
Az alkalmassági vizsga jelene

Zerkovitz Dávid elmondta: az eljárás maga egy foglalkozásegészségügyi struktúrába van beágyazva, a pszichológus ugyanazt a hierarchikus szintet foglalja el, mint az összes többi szakorvos. Hogyha valaki vasúti vagy akár közúti járművezetői dolgozó szeretne lenni, akkor az az első dolga, hogy egy üzemorvosi vizsgálatra kell bejelentkeznie, ugyanakkor magát az egész folyamatot a munkáltató indítja meg. Van természetesen arra is lehetőség, hogy valaki saját maga kérjen ilyen vizsgálatot, ez azonban elenyésző értékű, és inkább a légi közlekedésre jellemző – mondta. Alapesetben a vizsgát külön foglalkozásegészségügyi koordinációs csoport szervezi, amely elkéri a munkavállaló dokumentációját, valamint időpontokat kérnek a munkaalkalmassági vizsgára is. Az időpontfoglalással kapcsolatban a szakember elmondta, hogy egyre ritkábban fordul már elő, hogy két héttel vagy egy hónappal későbbi dátumra tudnak csak időpontot adni, miután a teljes dokumentációs rendszert 2016 óta egyre nagyobb mértékben digitálisan vezetik. Annak pedig, hogy általában nincs holnapra vagy holnaputánra időpont, az az oka, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerből jelenleg több ezer orvos hiányzik, és ez az üzemorvoslást és magát a szakorvosi rendszert is ugyanúgy érinti. Nagyjából két tucatnyi ember van az országban, aki a munkapszichológus feladatát készségszinten el tudja látni, és rutinnal is rendelkezik. Az utóbbi két év során a megannyi nehézség ellenére is javult a helyzet – fűzte hozzá.

A vizsga menete

Ha az illető megérkezik a vizsgálatra, az egyik első dolog, amit tisztázni kell, hogy járt-e már ilyen jellegű vizsgálaton vagy sem – mondta. Ugyanis amennyiben már volt, és hasonló munkakörben végzett munka miatt kapta meg az alkalmas minősítést, annak be lehet számítani az eredményét, és életbe lehet léptetni különböző protokollokat.
Szokták kérdezni időnként a szakszervezetünk részéről is, hogy miért van joga egyetlen pszichológusnak dönteni egy ember karrierjéről. Erre az a válasz, hogy nem egyetlen pszichológus dönt, különösen, hogy a végső döntés mindig a foglalkozásegészségügyi orvosé, aki a munkapszichológus által javaslatként megfogalmazott pszichológiai leletet figyelembe veszi – mutatott rá. Ez azt jelenti, hogy a leletet a foglalkozásegészségügyi orvos értékeli és akár felül is bírálhatja, ám hogy ez jó dolog-e, az már más kérdés a munkapszichológus szerint.
A vizsga során az üzemorvos belgyógyászként összegzi a leleteket, de szakorvosi szinten ő is inkább konzíliumot szokott kérni, minthogy véleményt fogalmaz meg. Az üzemorvos a beérkező adatok alapján ítél, ezeket viszont az orvosok alakítják ki, és közéjük tartozik a pszichológus is – közölte a szakember.

Nem éri meg titkolózni a vizsgán

Zerkovitz Dávid elmondta: a munkapszichológiai alkalmassági vizsgálat törvényszerűen nem alapulhat egyetlen adatsor felvételén. Ott mindig különböző modalitásból, különböző adatforrásokból kell meggyőződnünk az alkalmasságról, ezért is csináljuk azt, hogy a mai pszichológiai eljárások döntően három plusz egy modulból állnak – fogalmazott. Ez a modulrendszer tartalmazza azokat az adatfelvételi eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy ez az egész rendszer objektív tudjon maradni – húzta alá. A szakember hangsúlyozta, hogy az eljárás nem azért áll első- és másodfokból, mert az első nem volna objektív, hanem azért, mert a másodfok alapvetően azoknak szól, akik valamilyen rajtuk kívülálló ok miatt – abban a pillanatban, abban a másfél-két órában – nem tudják hozni az alkalmassági szint eléréséhez szükséges teljesítményt. Ilyen kívülálló ok lehet például egy gyógyszeres kezelés, amelyről az illető nem feltétlen tudja, hogy befolyással van az alkalmassági vizsgálatra. Éppen ezért a vizsgálatot kezdetén ki is szokták az alanyokat kérdezni arról, fennáll-e alkoholos befolyásoltság, gyógyszeres kezelés, vagy bármely más kezelés, amely interferálni tud ezekkel a dolgokkal. Ilyenkor két dolog szokott történni – folytatta a szakember. Az egyik az, hogy az illető ezt a befolyásoltságot eltitkolja, ami azért rossz, mert úgyis kiderül, már a digitális adatrögzítésnek köszönhetően is. Másrészt pedig maga a vizsgálat úgy van kitalálva, hogy a teljesítménycsökkenés jellegéből következtetni lehet arra, hogy valakinek van valamilyen problémája. Elég pontosan meg szoktuk tudni ezt ítélni, és van olyan, hogy a vizsgálat felénél már rá kell kérdezni a befolyásoltságra – mondta. Ilyenkor ha az illető ezt elismeri, akkor jobban jár, de a legjobban akkor jár, hogyha az elején elmondja azt, hogy mondjuk idegrendszeri jellegű gyógyszert szed – mutatott rá. Ebben az esetben nem alkalmatlan minősítést szoktunk adni, hanem visszahívjuk egy későbbi időpontban.

A másodfokú vizsgálat is a munkavállalót szolgálja

Az alkalmassági vizsga első- és másodfokán a vizsgáló személyzet különböző kell hogy legyen, a másodfokú vizsgálóbizottság saját tesztekkel dolgozik, függetlenül attól, hogy mit tudott meg az illetőről, mondjuk az előéletéről. Zerkovitz Dávid azt is elmondta, hogy az egymástól független első- és másodfok személyzete között mindössze annyiban zajlik konzultáció, hogy objektív legyen a vizsgálat, és adott esetben ne ugyanazt a tesztet csinálja másodfokon. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy egy teszt az illetőnél egy rossz emléket idéz fel, ami adott esetben blokkolja őt a vizsgán; ennek kiküszöbölése pedig javíthatja az illető esélyeit.

Gyakori kérdés szokott lenni, hogy miért van az első- és másodfok közötti diszkrepancia, eltérés. Zerkovitz Dávid megismételte azt a fontos körülményt, hogy a másodfokra nem azért van szükség, mert esetleg az elsőfok nem pontos és hiteles, hanem mert az elsőfokon mintegy 99,5 százalékban az illető abban a pillanatban éppen nem tudja a maximumot nyújtani. Gyakran fordul elő, hogy például a fiatal munkavállaló nem veszi elég komolyan a vizsgálatot, de az is lehet, hogy az illetőnek egyszerűen jobban ki kellett volna pihennie magát – mondta. Mi a vasútegészségügynél az OMFI-listáról (Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága) dolgozunk, az előírás szerinti teszteket használjuk az előírt mennyiségben – tette hozzá a szakember.

Kulisszatitkok

Sokan érdeklődnek afelől, hogy vajon milyen lehet az alkalmatlanok aránya. Zerkovitz Dávid lerántotta a leplet: az átlagos alkalmatlansági ráta 14-17 százalék között mozog. Ez a szám nagyon rövid időszakokban szokott megemelkedni akkor, hogyha adott esetben a munkaerőhiány miatt a toborzás során nagyobb tömegű ember érkezik egy olyan területről, ahol a drogfogyasztás vagy az alkoholizmus magasabb szinten van jelen – folytatta. A szakember a „problémás” szakmák megnevezése, bántása nélkül megjegyezte, hogy Magyarországon vannak olyan munkaköri csoportok, ahol sajnos az életmód miatt a pihenés abszolút háttérbe szorul, ezzel együtt viszont a drog- és az alkoholfogyasztás magasabb az átlagosnál. Jellemzően valóban azok szoktak megbukni a vizsgálaton, akiknél képességhiány van – tette hozzá.

Polihisztor

A munkapszichológus nemcsak egy asztal mögött ülő munkapszichológus, hanem egyúttal polihisztor is, aki ért a „szomszédos” szakterületekhez is. Éppen ennek támogatására dolgoztak ki egy üzemszemle protokollt is, amelynek értelmében létrehoznak egy részleteket is bemutató, tapasztalaton alapuló munkaköri tükröt. A vizsgálat során a munkapszichológus együttműködik a belgyógyásszal is. Egy alkalmassági vizsgálat azért is fontos, mert egyúttal egészségügyi szűrő természete is van, Zerkovitz Dávid megemlített egy esetet, amelyben kiderült, hogy valakinek aneurysmája volt éppen kialakulóban, ezért kezelésre küldték, amely segített is a betegség leküzdésében. A szakma együttműködik továbbá a humánosztályokkal és az oktatással, a munkavédelemmel és a balesetvizsgálókkal is – sorolta, hozzátéve, hogy nem egy esetben maga a munkapszichológus is ért ezekhez a területekhez. Egy jó munkapszichológusnak ugyanis tudnia kell megállapítani, hogy az alkalmassági szint csökkenése ideiglenes vagy állandó, illetőleg hogy az vizsgázó csak a baleset utáni poszttraumás stressz miatt nem tud most teljesíteni a teszteken, vagy ténylegesen hibázik. Ennek eldöntésében sokat segíthet, ha a szakember balesetvizsgálói szempontrendszert is elsajátít, és elvégez egy ezzel kapcsolatos szaktanfolyamot.
A pszichológus szakmai etikai kódex 2004 óta van életben, amely meghatározza a munkapszichológus identitását is: ami alapvetően egy méréseket végző, segítő szakmában dolgozó ember – mondta. Ezenkívül a munkapszichológus feladatvégrehajtását rendeletek, vezérigazgatói utasítások, munkatükrök és tesztstandardok határozzák meg – sorolta.

-