Közigazgatás
Hogyan lesz nyugdíjunk?
OPH Kép: pixabay.com
2021. augusztus 3.

Nyugdíjmegtakarításba kezdeni is csak ötlettel érdemes, például ha rezsivé alakítjuk a nyugdíjcélú félretételeinket – derült ki abból a tanácsadói pódiumbeszélgetésből, amely a VDSzSz előadássorozatát zárta 2021. június 10-én.



Az online tanácsadásnak három meghívott előadója volt: Farkas András nyugdíjszakértő, Sipos Csaba, a Grantis vezető tanácsadója, valamint Tohai Szilvia, a Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója; a tanácskozást pedig Szabó Imre, a VDSzSz Szolidaritás szakértője moderálta.

Kezdjük az elején!

Különösen fontos, hogy a pénzügyi edukációt már gyermekkorban megkezdjük, ezt pedig az államnak kell nagyon erősen támogatnia – vágott a témába Farkas András. A nyugdíjszakértő szerint ugyanis a fiataloknak tudniuk kell, hogy mivel jár egy önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés vagy egy nyugdíjbiztosítási megtakarítás megkötése, hiszen a kamatos kamatnál nagyobb erő nincs a pénzpiacon. Ehhez viszont idő kell, méghozzá minél hosszabb ez az idő, annál nagyobb a megtakarítás lehetősége – tette hozzá.
Az állam a garantőr a jövőbeni kifizetésekre, de emellett sokkal hangsúlyosabban kell kiállnia, ha máshogy nem, akkor úgy, hogy újra visszaadja az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a kedvező adókörnyezetet – mondta. Jelenleg ugyanis az az abszurd helyzet állt elő, hogy ugyanannyiba kerül a MÁV-nak támogatni a vasutas dolgozót a nyugdíjpénztárban, minthogyha béremelést adna neki; ezt meg kell változtatni, és akkor az állam, a munkáltató és a magánszemély együttesen sokkal többet tehet a nyugdíja érdekében – fogalmazott a szakértő.
Érdemes megnézni az osztrák vagy a német példát: Ausztriában nagyon nagy szerepe van az állami nyugdíjnak, amellett, hogy az egyik legerősebb foglalkoztatói pillér is működik náluk. Németországban teljesen más a helyzet, ott azt mondja az állam eleve, hogy körülbelül csak a nyugdíjnak a felét fogja az állami nyugdíjrendszer fedezni, az összes többit azt a foglalkoztatói nyugdíjpillér, és az egyéni megtakarítás kell, hogy állja – mondta el a szakember.

Körvonalazódik egy koncepció

Farkas András összefoglalta, hogy mire lenne szükség, s ezekből a jó példákból lenne érdemes átvenni a jó dolgokat – mondta Tohai Szilvia. A Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója kifejtette: a jóléti alapok rendszere a három pillérű háromszöget jelentette volna, amelyben az állam motivációjára és támogatásával a foglalkoztató, a foglalkoztatott és az állam vállalt volna részt az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásban. Nem tudjuk, hogy ezzel a koncepcióval mi lesz, de ha a pandémiát követően valamikor újra felmerül és jóléti alapokról beszélünk, akkor mindenképp jó eséllyel indulhat a vasutas nyugdíjpénztár, hiszen már nagyon régóta piacon van – tette hozzá. Tohai Szilvia szerint a kérdés az az, hogy mi történik ezzel a koncepcióval és a kormányzat hova nyúl majd, mert ez egy nagyon ütőképes ötlet, és nagyon sok szakember üdvözölné. Persze az is kérdés még, hogy milyen feltételek mellett jönne ez létre. Amint azt Tohai Szilvia elmondta, hallott már olyan elképzelésről, hogy csak akkor jöhet létre egy ilyen jóléti alap, hogyha különböző zsebeik vannak, például egy egészségpénztári zseb, nyugdíjpénztár zseb, és mondjuk ezek a zsebek átjárhatóak. Ezek mind nagyon-nagyon jó ötletek, a kérdés az, hogy ezt hogyan fogják újra elővenni – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Banknak, a felügyeleti szervnek nagyon szigorú feltételei vannak, és nagyon szigorúan szankcionálja, hogyha ezeknek az értékrendszereknek nem felel meg valaki, és a kisebb pénztárak informatikai, adatbiztonsági, s egyéb feltételei azért nem mindig felelnek meg – magyarázta Tohai Szilvia. Azt látjuk, hogy a piacon egy átrendeződés zajlik jelenleg: a kisebb pénztárak, akik nem tudnak ezeknek a feltételeknek megfelelni, beolvadnak nagyobbakba. Én büszkén állítom – folytatta –, hogy a Vasutas Nyugdíjpénztár megfelel ezeknek, hiszen körülbelül egy éve záródott le egy nagyon komoly vizsgálat nálunk, és bár ugye az MNB mindig büntet, egy nagyon mérsékelt büntetést szánt, és hát azért dicsérő szavakat is kaptunk.
Ebben a koncepcióban a jóléti alapokat már csak többes számban emlegetik – egészítette ki Farkas András. A nyugdíjszakértő hozzátette: ez a koncepció a Magyar Nemzeti Banké, és mivel a bank – hogy finoman fogalmazzak – nem mindenben ért egyet a Pénzügyminisztériummal, ezért jelen pillanatban nincs a kormányzati íróasztalokon a koncepció. Ugyanis át kell alakítani egy nagyon lényeges elemét, minthogy a magánnyugdíjpénztárakra túlságosan hasonlítana, ha kötelező lenne – magyarázta Farkas András. Ez a kötelező beléptetés nem tetszik a kormányzatnak, hiába van ott a kilépési lehetőség, amit az angolok Opt Out-nak hívnak, vagyis hogy lehetőség van jellemzően három vagy hat hónap múlva az érintett személynek kilépni a rendszerből. A szakember hozzátette: no de persze ki az az őrült, aki kilépne, hogyha egy csomó támogatást kap a munkáltatótól, meg az államtól, ennek megfelelően elég nagy arányban maradnak bent: az angol megoldásban 88 százalékos a megmaradási arány.

A vasutas nyugdíjpénztár vonatkozó friss számait is ismertette Tohai Szilvia: 34 400 taggal rendelkezik a pénztár, mintegy 4500 inaktív taggal, ami mindig neuralgikus pontja a rendszernek. A pontos arányszámok olyan 70-30 körül vannak, vagyis 70 százalék körül van a munkáltatói hozzájárulás aránya, és 30 százalék az egyéni befizetés. Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon jók a kilátásaink, hiszen az egyéni befizetések egyre nőnek – fűzte hozzá a Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Nemcsak a jövőbeli riasztó számokat látjuk – folytatta Tohai Szilvia –, például a korfa alakulását, hanem azt is, hogy szerencsére idősebb korban is egészségesek maradhatnak az emberek, és aki egészséges és jól érzi magát, és szüksége van rá, akkor „visszadolgozik” idősebb korban is. Aki pedig dolgozik, az hagyja, hogy a munkáltatója fizesse a hozzájárulást. Egyre jobban látjuk, hogy nő azoknak a száma, akik az egyéni befizetéseiket is növelik, vagy egyéni befizetéssel is hozzájárulnak a tőkéjükhöz – mondta.

Warren Buffett és a rezsi jellegű nyugdíjmegtakarítás

Sipos Csaba, a Grantis vezető tanácsadója az ügyfél oldaláról közelítette meg a nyugdíjcélú megtakarítások kérdését. Ahogy fogalmazott: az működik nagyon jól, amikor „elfelejtem” a megtakarításomat, és az rezsi jelleggel épül be; és azon ügyfeleink a legnagyobb megtakarítóink, akiknek csoportos beszedéssel kerül a számlára a megtakarítása. Egyszerűen amikor megkapta a fizetést, pár nappal később levonják a nyugdíjmegtakarítását, és a megmaradtat költheti – mondta. A világhírű befektető, Warren Buffett azt mondta, hogy először mindig költsd el a jövőbeni céljaidnak a megtakarítását, és a maradékból költekezz – idézte.

Sipos Csaba gondolataira reagálva Farkas András említette meg a viselkedés alapú közgazdaságtan azon fogalmát, amelyet a gyakorlatban már be is vezettek a skandináv országokban. Az a neve, hogy „Save More Tomorrow”, vagyis: holnap többet takaríts meg – mondta a nyugdíjszakértő. Az egész alapötlet azon épült, hogy a jövőbeni béremeléseidből tegyél félre többet a nyugdíjadra, hiszen az még nem fáj neked, mert még nem kaptad meg, ezért a jövőbeni béremeléseket be lehet állítani, hogy annak valamilyen hányada menjen a nyugdíjpénztárba. Ezt azért lépik meg az emberek szívesen, mert még nem szoktak hozzá, ez még nem épült be a családi költségvetésbe – mutatott rá.

De mibe fektessenek a pénztárak?

Amikor az önkéntes nyugdíjpénztárak megkezdték a működéseket, akkor leginkább magyar állampapírokkal kellett dolgozniuk, ám ezért ezt szerencsére kinyitották, ma már akár ingatlan- és részvényportfóliójuk is lehet – mondta Sipos Csaba. A Grantis vezető tanácsadója hozzátette: amikor 2005-ben megálmodta Szalay-Berzeviczy Attila a nyesz-számlát, az volt a cél, hogy tőkepiacra menjen nyugdíjcélú megtakarítás. Farkas András nyugdíjszakértő erre reagálva kifejtette, hogy nem helyesli, hogy a nyugdíjpénztárak ingatlanba is befektetnek, mert álláspontja szerint az sokkal veszélyesebb, mint a tőkepiacok. Farkas András arra is kitért, hogy az állampapíroknak, így például a megtakarítási piacon óriási szívóerővel bíró MÁP plusznak is volt egy abszolút politikai célja, nevezetesen az, hogy külföldi helyett magyar legyen a hitelező, s ezzel a céllal egyébként egyet is lehet érteni, mert jóval kevésbé kitett az ország a „rángatásnak”, a forró tőkének – érvelt. Tohai Szilvia a két álláspontot közös nevezőre azzal hozta, hogy bemutatta, mennyire szigorú a nyugdíjpénztáraknál a vonatkozó szabályzat. Az önkéntes pénztárakról szóló törvény, illetve a Magyar Nemzeti Bank rendeletei, de még a Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár saját befektetési politikája is annyira szigorú, hogy nem enged csak egy bizonyos százalékig ingatlanalapokat vásárolni – mondta. Az ingatlan alapvetően egy nagyon jó befektetési forma, ezeknél az alapoknál is; a Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár, amely kifejezetten konzervatív befektetési politikát vezet, rendkívül jó hozamrátát mutathat fel – tette hozzá Tohai Szilvia.

-