Gazdaság
Már fiatalon érdemes elkezdeni a nyugdíj építését 
OPH Kép: pixabay.com
2021. augusztus 3.

Célszerű minél hamarabb félretenni nyugdíjas éveinkre, nem érdemes mástól várni a megoldást – mondta Sipos Csaba, a Grantis vezető tanácsadója és a Grantis Pénzügyi Akadémia előadója.



Megkerülhetetlen, hogy hosszú távon gondolkodjunk pénzügyeinkről, tekintettel akár a nyugdíjrendszer legutóbbi változásaira is – vezette fel a június 10-i tanácsadói beszélgetést Szabó Imre, a VDSzSz Szolidaritás szakértője. A vasúti nyugdíjpénztárral kapcsolatban megállapította, hogy az egy jó történet, ám a rendszernek több pillére is lehetne, és a nyugdíjbiztosítási rendszerrel érdemes mindenkinek közelebbről is megismerkednie. Ennek a szakterületnek professzionális képviselője Sipos Csaba.

A Grantis vezető tanácsadója elmondta, hogy a nyugdíjbiztositas.com weboldal tulajdonosaként is látják, hogy nagyon sok ügyfél jelentkezik azzal az igénnyel, hogy szeretnének valamit tenni a biztos nyugdíjukért. Sipos Csaba hangsúlyozta, hogy ehhez már fiatalon érdemes elkezdeni a nyugdíj építését.

A nyugdíjrendszert egyensúlyban kell tartani – hangsúlyozta a szakértő. Nincs más lehetőség: több nyugdíjas esetén vagy az eltartók számát vagy járulék mértékét kell tovább növelni – mutatott rá Sipos Csaba. A szakértő abban nem hisz, hogy a járadék mértékét, azaz a nyugdíj mértékét lehetne csökkenteni, mert azzal választást lehetne veszteni – mondta. Más országok az eltartottak számát úgy csökkentik, hogy kitolják a nyugdíjkorhatárt, a szakértő pozitív példának nevezte ezen a téren a hollandiait és a dániait. A két legirigyeltebb szociális ellátórendszer náluk van, és ők már aláírták két évvel ezelőtt, hogy a nyugdíjkorhatár 2040-től 74, illetve 75 év lesz – mutatott rá.

Sipos Csaba azt javasolta, hogy egyéni szinten ne mástól várjuk a megoldást. Persze bízzunk abban, hogy Magyarországon más is dolgozni fog azon, hogy rendben legyen a nyugdíjrendszer, viszont mi leginkább magunknak segítsünk, és bizony a bevételünk egy részét félre kell, hogy tegyük a nyugdíjunkra. Egyszerűen azért, hangsúlyozta, mert a korfa azt mutatja, hogy egy dolgozó járuléka – képletesen – legalább két nyugdíjast kell, hogy eltartson majd a jövőben.

Szokták kérdezni, hogy melyik éri meg jobban: az önkéntes nyugdíjpénztárak, nyesz-számlák vagy a nyugdíjbiztosítás, s erre Sipos Csaba egyszerű választ adna, mondván, hogy bármelyik. Bármivel segítünk magunkon, bármilyen lépést tesz is valaki, vagy ha csupán az Egri csillagok minden oldalába betesz 10 ezer forintot havonta vagy kéthetente, már azzal is többet ér el, mint hogyha semmit nem csinál, és azt várja el, hogy oldja meg a nyugdíját az állam – hangsúlyozta. Nem az állam nem tudja, akarja majd megoldani, hanem matematikailag lesz lehetetlen, mivel egyszerűen a társadalmi libikóka nem lesz egyensúlyban – hívta fel a figyelmet.

A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája

Sipos Csaba tolmácsolta az osztrák nyugdíjrendszer alapfelfogását, amely szerint ha 23 éves kortól félretesszük a fizetés 3 százalékát, akkor nem lesz bajunk nyugdíjasként. Igen ám, ha viszont ezt nem tesszük meg, akkor 6 évente duplázódik ez a százalék: vagyis ha valaki csak 29 évesen kezd bele az öngondoskodásba, akkor a fizetésének már 6 százalékát kell félretennie a gondtalan nyugdíjas évekért. Ha pedig 35 évesen fog bele, akkor már jövedelmének tizenkettő százalékát kell félretennie – folytatta. A kamatos kamat a világ nyolcadik csodája Einstein szerint, Sipos Csaba az idézetet kiegészítette: aki ezt megérti, az megkapja, aki nem érti, az megfizeti, ezért nagyon fontos, hogy időben kell megkezdeni a takarékoskodást.
Érdekességként megjegyezte, hogy egy 2018-as felmérés szerint nem Pest megye vagy Budapest a legjobb megtakarító, hanem Szabolcs-Szatmár-Beregben tesznek félre leginkább nyugdíjcélra, miközben ebben a megyében a legrosszabb az átlagfizetés. Ez azt mutatja, hogy a megtakarítás nem a pénz mennyiségén múlik – tette hozzá.
Szja-jóváírást is kaphatunk

1995 óta csak nőtt a nyugdíj célú megtakarítások támogatása – mondta Sipos Csaba. Ebben az évben jött be az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer, utána 2006-ban a nyesz-számla, majd 2014. január 1-től pedig a nyugdíjbiztosítások – sorolta. Így a három eszközből összesen már 280 ezer forintnyi szja-jóváírásra vagyunk képesek magánszemélyenként. Nyilván nem mindenki fog 1 millió 400 ezer forintot félretenni, de ha mégis: a 20 százalék az 20 százalék, ezért is megéri magunkon segíteni, mert így az állam is támogat 20 százalék szja-jóváírással.

A diófát időben kell ültetni és nőni hagyni

Egy nyugdíjbiztosítás olyan, mint egy nagy diófa, amit időben kell ültetni és hagyni kell megnőni, sürgetni pedig nem lehet – szemléltette. Azonnali növekedésre viszont nem szabad számítani, persze az segít, ha tápanyagot teszek alá, öntözöm, permetezem, de jelentősen gyorsabban akkor sem fog nőni. Ha valaki például négy év múlva lesz nyugdíjas, és gyorsabb eszközre vágyik, arra akkor ott van az egyösszegű nyugdíjbiztosítás vagy a nyesz-számla, egyébként minden nyugdíjcélú megtakarításnak legalább 10 évesnek kell lennie, de inkább 30 és 40 évesnek – mondta. Ez a diófa hasonlat azt jelenti, hogy hosszú távon nagy teljesítményt érhetünk el kis fogyasztással, kis költségekkel.

A vasutasoknak is érdemes kihasználni a nekik kínált lehetőségeket, ilyen például az, hogy ha befizetik a minimum tagdíjat a vasutas pénztárba, akkor cserébe kapnak 4 százalék jóváírást a munkáltatótól. Sipos Csaba hangsúlyozta, hogy ez ajándékpénz, ezt zsebre kell tenni, és ebből is stabilizálódik a nyugdíjunk.

Nem lehet azt mondani, hogy létezik tökéletes nyugdíjbiztosítás, mert az adott ügyfélnek az adott élethelyzetére van tökéletes, de nem ugyanaz a jó a huszonhárom évesnek és a negyvenhat évesnek – tette hozzá. Egyénileg kell megvizsgálni, hogy az illetőnek melyik a legmegfelelőbb megtakarításai forma: az önkéntességi pénztár, a nyesz-számla vagy a nyugdíjbiztosítás – zárta le a gondolatot.

-