A székesfehérvári osszáriumból (csontkamra) vett minták alapján két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet (MKI) kutatói – számolt be sajtótájékoztatón Kásler Miklós miniszter szerdán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője emlékeztetett: Magyarországon az archeogenetikai vizsgálatoknak két kutatási iránya van, a Neparáczki Endre és Török Tibor nevével fémjelzett szegedi populációgenetikai kutatás, és az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) elindított, az Árpád-ház eredetére vonatkozó vizsgálatok. Ez utóbbi az Árpád- dinasztia genetikai állományának kutatásával foglalkozik, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát. A Magyarságkutató Intézet ezt a két kutatási irányt fogta össze és egészítette ki több tudományág eredményeivel, ezáltal igen rövid idő alatt vált lehetővé prekoncepcióktól mentes, vitathatatlan tudományos eredmények elérése.
Horváth-Lugossy Gábor, az MKI főigazgatója a kutatások előzményeiről szólva kiemelte, hogy III. Béla király azonosítása az origó, ennek köszönhetően vált lehetségessé a Székesfehérváron vagy például a Tihanyban található maradványok azonosítása. Az onkológiai intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát – részletezte a főigazgató –, így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szt. László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is. Horváth-Lugossy Gábor beszélt arról is, hogy az osszáriumkutatáshoz kapcsolódóan két tudományos könyvet adott ki az intézet, a magyar mellett angol és német nyelven. Minderre azért van szükség, hogy a magyarság páratlan történetét nemzetközi téren is minél szélesebb körben is megismerhessék – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az archeogenetika tudományterületén az elmúlt három évben hat nemzetközi publikációjuk jelent meg.
Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont felidézte, hogy az osszáriumban ma még azonosítatlanul nyugszanak uralkodóink maradványai, „intézetünk laborjában azonban kiépítettük a világon jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amelynek köszönhetően lehetővé vált a teljes örökítőanyag-sorrendjének leolvasása”. Nemcsak az Y-kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és így felvázolhatóvá válnak a rokonsági viszonyok – hangsúlyozta a szakember.
Makoldi Miklós, a MI Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a régészet felelősségét hangsúlyozta és rámutatott: az archeogenetika által vizsgált csontanyag ásatási eredményekből származik, ezért is kiemelten fontos, hogy a maradványok hiteles módon legyenek feltárva. Kitért arra is, hogy az archeogenetika most igazolni tudta korábbi régészeti elméletek helyességét.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a közeljövőben várható.