Kultúra
Esterházy-kincsekből nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban
MTI Kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2022. július 28.

Opus 735 címmel kiállítás nyílt csütörtökön a felújításra váró Esterházy-műkincsekből a 150 éves Iparművészeti Múzeumban. A felújítás miatt 2017 óta zárva tartó épületben a tárlat ideiglenesen, szeptember 25-ig látogatható.

„Az Esterházy-kincsek öt évszázadon átívelő, hányattatott sorsa a történelem tanújává emelte a páratlan gyűjteményt. Az Iparművészeti Múzeum aktív részese és alakítója lett e kincstár 20. századi történetének. Az itt dolgozó kollégák hét évtizede imponáló szakértelemmel restaurálják a sérült kincseket” – mondta megnyitó beszédében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

Az Opus 735 cím címe arra utal, hogy a tárlat a 735. az 1872-ben alapított múzeum regisztrált kiállításainak sorában. Az alcím – a háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain - azt hangsúlyozza, hogy a kiállított, még roncs állapotú műkincsek a háború értelmetlen pusztításáról tanúskodnak.

„Tudatosítani kell minden generációban, hogy téves anamnézis, miszerint a háború az emberiséggel elválaszthatatlanul együtt élő alapproblémák és konfliktusok megoldását vagy akár csak csillapodását eredményezheti” – fogalmazott az államtitkár.

Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy a művészetek és a kultúra kincsei elpusztíthatatlanok. „Roncsolódhatnak, repedhetnek, törhetnek, de mindig lesznek kezek, amelyek szilárdan, áldozatok árán is megtartják, megjavítják, visszaépítik őket”.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a tárlatot az Esterházy-gyűjtemény még nem restaurált műtárgyaiból válogatták össze. Hozzátette: a kiállítás szomorú aktualitása, hogy a háború pusztításaira is reagál, hiszen a második világháború végén a budai Várban a Tárnok utcai Esterházy-palotát bombatámadás érte, a gyűjtemény darabjai részben megsemmisültek, részben jelentős mértékben roncsolódtak.

Az Opus 735 című tárlaton, amelynek kurátora Pandur Ildikó és Pásztor Emese, mintegy hatvan műtárgy tekinthető meg. A kiállításon többek között fegyverek, disztálak, serlegek, csészék, kupák és egy oszlopos asztali óra darabjai is megtekinthetők. A tárlat éke egy díszkancsó és tál Losonczy Antal és Báthory Klára címerével.

A török háborúk korában létrejött Esterházy-kincstár a 16. századtól egyaránt gyarapodott diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén. Őrzési helyeként a török hódoltságtól, a harcoktól távolabb eső és sziklára épült, nyugat-magyarországi Fraknó vára szolgált évszázadokon át. A 17. század végén a családi hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált az egyedülállóan gazdag, nemes és egzotikus anyagokból készült ötvösremekeket, ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket magában foglaló hercegi gyűjtemény, amelyben hadizsákmány is akad.

A kincstár válogatott darabjai az első világháború időszakában Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol az Esterházy hercegek jóváhagyásával a két világháború között a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók. A második világháború utolsó hónapjaiban, Budapest ostroma idején a család a kincseket biztonságosabbnak vélte a budai Várban, a Tárnok utcai Esterházy-palotában elhelyezni, ám néhány héttel később az épületet bombatalálat érte, és a romok alatt évekig rejtőztek eltemetve a kincstár egyedülálló ékességeinek szétroncsolódott maradványai is.

A tárgyak egy része megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése szerint az Iparművészeti Múzeumba szállították. A múzeum restaurátorműhelyeiben azóta folyamatosan, generációkon át, napjainkban is zajlik a konzervátori és helyreállítási munka.

-