Közigazgatás
Orbán Viktor: beléptünk a veszélyek korába 
MTI Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
2023. január 13.

Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az érve, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő együttérzését fejezte ki a Budapesten csütörtökön este meggyilkolt rendőr hozzátartozói felé.

A miniszterelnök emlékeztetett: a pandémia után háború jött, amit egy energiaválság követett. A rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak, eközben ismét nő a migrációs nyomás a határainkon.

Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált. Nem megdermedtünk, nem megúszni akartuk, hanem védelmi állásokat építettünk ki - hangsúlyozta a kormányfő, aki kijelentette azt is: a szankciós intézkedéseket meg kellene szüntetni.

Lehet, hogy veszélyek vannak, de Magyarország nem hagyja magát – emelte ki Orbán Viktor.

Az elhibázott uniós szankciók miatt energiafelárat kell fizetni, de amikor a korábbi 7 milliárd euró helyett 17 milliárdot kellett fizetni a behozott energiáért, a kormány azt javasolta: fogjunk össze, és állítsunk fel egy rezsivédelmi alapot – idézte fel.

Rámutatott, ezen alap segítségével védhetők meg a családok legalább az átlagfogyasztás erejéig. Magyarország nem egyszerűen áthárította a megnövekedett energiaárakat az emberekre, ezzel pedig minden magyar családot havi 181 ezer forinttal segít. Ha megfogadják a liberális közgazdászok és a magyar baloldal álláspontját, legalább egymillió család ment volna tönkre – jegyezte meg.

Szólt arról is: azt várja kormányától, hogy a 2023-ban jelentkező újabb veszélyeket is ezzel a hozzáállással kezelje.

A szankciós politikáról szólva a kormányfő szerint valakinek végre azt kellene mondania Brüsszelben: „emberek, ezt elszúrtuk”, hagyjuk abba, mert ebből nagy baj lesz. Ha ez megtörténne, az energiaárak azonnal leesnének, és vele együtt az infláció is azonnal megfeleződne – érvelt.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem látja azt az embert, aki ezt kimondhatná. Szerinte a következő időszakban a bátorság és az erő híján „a szerencsétlenkedés folytatódik majd Brüsszelben”, szankciók születnek, amelyekről kiderül majd, hogy nem működnek.

Az unió álláspontját a németek vagy a franciák tudnák megváltoztatni, Magyarország ereje ehhez kevés. „Én a kártételt tudom fékezni” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor együttérzését fejezte ki a Budapesten csütörtökön este meggyilkolt rendőr hozzátartozói felé.

A miniszterelnök szerint látszik, hogy a rendőri munka veszélyes munka, de mivel igen ritka a rendőrgyilkossággal végződő, újbudaihoz hasonló eset, a rendfenntartók jól végzik a munkájukat. Ez azt jelenti, hogy az életünk biztonságos, amit meg kell becsülni – fűzte hozzá.

A kormányfő kifejtette: Magyarországon olyan rezsivédelmi rendszert működtetnek, amely havonta mintegy 450 eurót ad minden családnak, ezt máshol „el sem tudják képzelni”, hiszen nagyon sokba kerül. Ahhoz, hogy az ember ki tudjon fizetni ennyi pénzt, azt be kell gyűjteni, ahhoz pedig erősnek kell lenni – magyarázta.

Közölte: attól kell elvenni, akinél az infláció és az energiaár-növekedés profitot eredményezett, tehát az energiacégek extraprofitját el kell venni úgy, hogy meg kell velük értetni, hogy ez egy átmeneti intézkedés, „nekik most ezt vállalniuk kell a közösség érdekében”. Magyarországon ezt meg is értik, de ez az erőpozíció a nyugat-európai kormányok esetében nem áll fenn, ők nem tudják begyűjteni azokat az összegeket, amelyeket az embereknek oda tudnak adni a rezsicsökkentésen keresztül – mutatott rá.

Kiemelte: ebből az következik, hogy az európai emberek kárvallottjai az elhibázott szankciós politikának és a háborúnak. Gazdaságilag a legnagyobb vesztese az egész konfliktusnak Európa – jelentette ki.

Orbán Viktor az Erasmus-üggyel kapcsolatban elmondta: a diákok készüljenek ugyanúgy, ahogy eddig, mert semmilyen kárt nem fognak szenvedni. „Magyarország nem hagyja magát”, és „nem fogjuk megengedni”, hogy a diákok a kárvallottjai legyenek bármilyen brüsszeli döntésnek – hangsúlyozta.

Közölte: ösztöndíjprogram lesz, „majd a brüsszeliekkel megegyezünk”, ha meg nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja fizetni. Ez egy befektetés a nemzeti közösség szempontjából, mert az ösztöndíjjal a diákok okosabbak, felkészültebbek lesznek, és magasabb értékű munkát tudnak végezni, az egész közösség érdekét szolgálva a tanulmányaik után – magyarázta. Hozzáfűzte: a fiatalok tehetségében rejlő erőforrásokról Magyarország nem mond le.

Orbán Viktor hozzáfűzte: „akinek van gyermeke, az azért azt mondja, hogy hát miféle emberek ezek?” Lehet, hogy van egy vita Magyarország és Brüsszel között, de „micsoda ember az, aki bosszút áll a más ember gyerekén?” – fogalmazott. Hozzátette: ilyen emberek vannak Brüsszelben, akik egy politikai vitát úgy akarnak lerendezni, hogy bosszút állnak a magyar fiatalokon.

Kitért arra: azok, amiket konkrét kifogásként felhoznak a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban, „butaságok”. Az, hogy politikusok ülnek egy egyetem kuratóriumában, Nyugat-Európában általános gyakorlat – mondta.

Úgy látja, arról van szó, hogy „ők kormányváltást akartak”, és Brüsszelnek van egy elképzelése a jövőről, amely más, mint amit a magyarok gondolnak. Ők azt gondolják, hogy Európát meg kell változtatni, sokszínűvé kell tenni és be kell engedni a migránsokat. Kifejtette: Brüsszel helytelennek látja, ha valaki ezt nem teszi meg. De a kormányt Magyarországon eddig erre nem sikerült rászorítani – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy „van egy elgondolásunk a jövőről, hogy hogyan kell nevelni a gyerekeket: szerintünk ez a mi dolgunk, a szülőké”. Ők viszont azt gondolják, hogy a civil, társadalmi mozgalmaknak jelentős szerepet kell játszani a gyerekek nevelésében – mutatott rá.

-