Gazdaság
Magas infláció a kockázatos alapokkal szemben
AKCENTA CZ Kép: REUTERS/Amr Abdallah Dalsh
2016. április 21.

Abban az esetben, ha a befektető számára már nem kifizetődő a bankban tartania letéteit, könnyen dönthet más, alternatív módszer mellett, például maga őrizheti a pénzét. A központi bankok viszont továbbra is a konzervatív megközelítéssel számolnak, miszerint az emberek megtakarításaikat otthagyják a „biztos kikötőkben“.

A gazdasági helyzet romlása esetén bevett gyakorlatnak számít a központi bankok kamatcsökkentése. Amikor a megtakarítások felhalmozása kevésbé vonzó, a hitelfelvételek lényegesen elérhetőbbé válnak. Ennek hatására a vállalkozások és a háztartások fogyasztása általában jelentősen megnő, ami segít a hanyatló gazdaság helyreállításában. Sok ország már régóta a defláció határán áll, néhányan már el is érték azt. Ha a defláció még jobban elmélyül és a reálkamatok még tovább nőnek, akkor a gazdasági fellendülés könnyen megakadhat. Ebből kifolyólag több központi bank, beleértve az EKB-t, a dán, a svájci, a magyar, a svéd és a japán bankokat is, új vizekre evezett és bevezette a negatív betéti kamatokat. A negatív betéti kamatokkal a legtöbb közgazdász és befektetési szakember nem ért egyet, mivel meglehetősen veszélyes eszköznek számít.


A jelenlegi laza monetáris feltételek szerte a világban lenyomták az állami kötvények értékét és az eddigi legjobb vállalati kötvényeké is nagyon lecsökkent (néhány esetben negatív lett). Ennek következtében a bankok, és sok esetben a befektetési alapok is nagy kihívásokkal néznek szembe a pénzügyi piacokon. A kevésbé rizikós alapoknál, amelyeknél megfelelő hasznot lehetne termelni, már rendkívül nehéz befektetési lehetőséget találni. „Így, politikájuk miatt kritizálják most a központi bankokat, mivel a jelenleg folytatott „harc“ az inflációval nem kedvez a pénzügyi intézmények profi stabilitásának. Azonban a bankok feltehetően nem fognak lemondani céljukról, vagyis a magasabb infláció eléréséről, így a befektetőknek két lehetőségük marad: vagy a kockázatosabb alapok felé veszik az irányt, vagy fel kell készülniük a monetáris politika fokozatos normalizálására” – vélekedett František Kovács, az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.

Most adásban
Téma: A foglalkoztatás helyzete a 2018. évi munkaügyi ellenőrzések alapján – dr. Bakos József főosztályvezető, Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály, Pénzügyminisztérium
Ezt követő adásaink